Barátságos feladatokat kaptak a vizsgázók az angolérettségi negyedik feladatában egy nyelvtanár szerint

A vizsga első része után most a szövegalkotási feladatrészről is megkérdeztük, mit gondol a nyelvtanárunk.

  • Székács Linda

Az olvasott szöveg értése és a nyelvtani feladatok után a nyelvi érettségi második felében a hallás utáni szövegértésükről és az önálló szövegalkotási készségeikről kell számot adniuk a diákoknak. Az Eduline által megkérdezett nyelvtanár a vizsga első feléről korábban azt mondta: egyszerű, de néhol trükkös feladatokat kaptak a diákok és nem árt kiemelten figyelniük a helyesírásukra sem.

Mivel a hallás utáni szövegértés hanganyaga nem jutott el hozzánk, ezért arról nem tudnak véleményt mondani, a feladatlap viszont ránézésre nem tűnik a legegyszerűbbnek, a levelek viszont annál kedvezőbbek a diákok számára, hiszen az egyik feladatban baráti levelet kell írniuk, ami sokkal könnyebb és szerethetőbb formátum, mint a hivatalos, míg a másikban háziállatokkal kapcsolatban kell véleményt alkotniuk. Ez csak azért okozhat nehézséget számukra, mert viszonylag sok pontot kell tömören megfogalmazniuk.

Az angolérettségiről szóló folyamatosan frissülő tudósításunkat itt követhetitek:

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.