Érettségi pontozás: ennyi pontot szerezhettek a fő tárgyakból közép- és emelt szinten

Hány pontot lehet szerezni a magyarérettségin? És mi a helyzet az angollal? Ezekre a kérdésekre válaszolunk.

  • Székács Linda

Magyar

A középszintű feladatsorral magyarból összesen 100 pontot szerezhettek. Középszinten 40 pontot kaphattok szövegértésért, 10 pont pedig az első feladatrészhez tartozó szövegalkotásáért jár. A második, műelemzést tartalmazó feladatrész ennél egy kicsit komplexebb:a  tartalmi minőségért 25 pont, a szövegszerkezetért 5 pont, a nyelvi igényességért pedig 10 pont járhat. Ezeken kívül 8 pontot kaphattok az írásképért és 2 pontot a helyesírásért is.

Emelt szinten szintén100 pont szerezhető: a szövegértési, nyelvi, valamint irodalmi műveltségi feladatsorral 40, a szövegalkotási feladatokkal 50 pont, a maradék 10 pont pedig ugyanúgy a helyesírásért és az írásképért jár.

Matek

A középszintű írásbelin a magyarhoz hasonlóan matekból is összesen 100 pontot lehet összegyűjteni. Az első, rövid feladatokból álló feladatrészben maximum 30, a másodikban pedig maximum 70 pontot szerezhettetek, míg emelt szinten 51 és 64 pontttal összesen 115 pontot érhettek el.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkatitt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2023-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Történelem

Összesen 100 pontot szerezhettek a törirérettségi kér feladatrészében is. Ezek fele-fele arányban oszlanak meg, ezért az egyszerű, rövid választ igénylő feladatokért 50, míg a esszéfeladatokért szintén 50 pont járhat.

A pontozás emelt szinten is ugyanilyen.

Angol, német

A többitől eltérően a középszintű nyelvi érettségiken 100 helyett össesen 117 pontot kaphattok. A vizsgák pontozása a így néz ki: szövegértés 33 pontnyelvhelyesség 18 pontíráskészség 33 ponthallott szövegértés 33 pont.

Emelt szinten egy kicsit másabb a helyzet; itt  minden vizsgarészért 30 pont jár, ezért az összpontszám is némileg magasabb, maximum 120 pont.

Az érettségik osztályozása a következőképp néz ki:

Középszintű érettségi

80-100%

Jeles (5)

60-79%

Jó (4)

40-59%

Közepes (3)

25-39%

Elégséges (2)

0-24%

Elégtelen (1)

Emelt szintű érettségi

60-100%

Jeles (5)

47-59%

Jó (4)

33-46%

Közepes (3)

25-32%

Elégséges (2)

0-24%

Elégtelen (1)

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.