Hány pontot lehet szerezni a magyarérettségin? És mi a helyzet az angollal? Ezekre a kérdésekre válaszolunk.
Magyar
A középszintű feladatsorral magyarból összesen 100 pontot szerezhettek. Középszinten 40 pontot kaphattok szövegértésért, 10 pont pedig az első feladatrészhez tartozó szövegalkotásáért jár. A második, műelemzést tartalmazó feladatrész ennél egy kicsit komplexebb:a tartalmi minőségért 25 pont, a szövegszerkezetért 5 pont, a nyelvi igényességért pedig 10 pont járhat. Ezeken kívül 8 pontot kaphattok az írásképért és 2 pontot a helyesírásért is.
Emelt szinten szintén100 pont szerezhető: a szövegértési, nyelvi, valamint irodalmi műveltségi feladatsorral 40, a szövegalkotási feladatokkal 50 pont, a maradék 10 pont pedig ugyanúgy a helyesírásért és az írásképért jár.
Matek
A középszintű írásbelin a magyarhoz hasonlóan matekból is összesen 100 pontot lehet összegyűjteni. Az első, rövid feladatokból álló feladatrészben maximum 30, a másodikban pedig maximum 70 pontot szerezhettetek, míg emelt szinten 51 és 64 pontttal összesen 115 pontot érhettek el.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2023-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Történelem
Összesen 100 pontot szerezhettek a törirérettségi kér feladatrészében is. Ezek fele-fele arányban oszlanak meg, ezért az egyszerű, rövid választ igénylő feladatokért 50, míg a esszéfeladatokért szintén 50 pont járhat.
A pontozás emelt szinten is ugyanilyen.
Angol, német
A többitől eltérően a középszintű nyelvi érettségiken 100 helyett össesen 117 pontot kaphattok. A vizsgák pontozása a így néz ki: szövegértés 33 pontnyelvhelyesség 18 pontíráskészség 33 ponthallott szövegértés 33 pont.
Emelt szinten egy kicsit másabb a helyzet; itt minden vizsgarészért 30 pont jár, ezért az összpontszám is némileg magasabb, maximum 120 pont.
Az érettségik osztályozása a következőképp néz ki:
Középszintű érettségi | |
80-100% | Jeles (5) |
60-79% | Jó (4) |
40-59% | Közepes (3) |
25-39% | Elégséges (2) |
0-24% | Elégtelen (1) |
Emelt szintű érettségi | |
60-100% | Jeles (5) |
47-59% | Jó (4) |
33-46% | Közepes (3) |
25-32% | Elégséges (2) |
0-24% | Elégtelen (1) |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
