Alig több mint öt hetetek maradt az idei érettségi vizsgák kezdetéig. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az első nap vizsgájáról, a magyar nyelv és irodalomról.
Miből áll a vizsga?
A középszintű magyar nyelv és irodalom érettségi két részből áll. A vizsga első felében, az I. feladatlap megoldására 90 perc áll rendelkezésetekre. Ebbe bele kell szorítanotok egy nagyjából 700-1000 szóból álló mű elolvasását, majd a hozzájuk tartozó feladatok megoldását, amik többnyire a szöveg tartalmához kapcsolódó egyszerű kérdések, de lehet akár kiegészítésre szoruló táblázat és igaz-hamis feladat is. Fontos, hogy ezt maximum egy óra alatt fejezzétek be, hiszen a rendelkezésetekre álló 90 percbe be kell szorítanotok egy gyakorlati szövegalkotásból vagy érvelésből álló feladat megoldását is. Ezt körülbelül 30 perc alatt kell teljesítenetek, jó hír viszont, hogy kiválaszthatjátok, melyik feladattípust oldanátok meg, így amelyiket nehezebbnek vélitek, egyszerűen kihagyhatjátok.
Ha az érvelési feladatot választjátok, jellemzően 3-5 érvet kell megfogalmaznotok a megadott téma ellen vagy mellett, míg a gyakorlati szövegalkotás lehet például panaszos levél írása, kérvény, ajánlás, méltatás, de akár motivációs levél is. A tanárotok a 90 perc leteltével beszedi a feladatlapjaitokat és kiosztja az érettségi vizsga II. részét, a műértelmező szövegalkotást, aminek megoldására összesen 150 percet kaptok. Ebben a feladatrészben szintén két feladattípus közül választhatjátok ki azt, amelyik számotokra kényelmesebb. Választhatjátok egy mű problémaközpontú, részletes bemutatását és elemzését, vagy két mű összehasonlító elemzését, amik lehetnek lírai alkotások, szépprózai művek vagy műrészletek és drámarészletek is. Nagyon fontos, hogy a feladatok megoldásakor nem az a lényeg, hogy olvastátok-e már korábban a megadott műveket, hanem az, hogy felismeritek-e a bennük található irodalmi eszközöket, tudjátok-e értelmezni azokat, kiemelni többek között a fontos eseményeket, helyszíneket, szereplőket és a mű alaphelyzetét vagy konfliktusát.
Mennyi időtök lesz?
A teljes feladatsor megoldására középszinten 240 percet kaptok. 90 percet az I. feladatlap, 150 percet pedig a II. feladatlap megoldására.
Hány pontot lehet szerezni?
Az írásbeli vizsgán összesen 100 pontot szerezhettek. Az I. feladatlap helyes megoldásért maximum 50 pontot kaphattok, ebből 40 pont a szövegértési feladat helyes megoldására, 10 pont pedig a gyakorlati szövegalkotásra jár. A II., műértelmező feladatlap maximum 40 pontos, ennél a tartalmi minőségre, vagyis magára az elemzésre 25, a nyelvi minőségre, vagyis a helyes, érthető fogalmazásra és a dolgozat felépítettségére pedig 15 pontot kaphattok. A magyar nyelv és irodalom érettségiben a feladatok helyes megoldása mellett pontokkal jutalmazzák a helyesírásotok és az írásképetek is. Maximum 8 pontot kaphattok azért, ha a helyesírásotok hibátlan, és 2 pont járt azért, ha a dolgozatotok külalakja esztétikus és rendezett.
Használhattok segédeszközöket?
Az íráseli feladatlapok megoldásakor használhattok helyesírási szótárt, amiből az iskolának kell tantermenként legalább négy példányt biztosítania. Saját szótárt nem vihettek magatokkal.
Mi a helyzet a szóbelivel?
Mivel a középszintű szóbeliket idén június 19-30. között tartják, a magyar írásbeli viszont már május 8-án véget ér, több mint egy hónapotok lesz arra, hogy átnézzétek és megfelelően felkészüljetek a kiadott szóbeli tételekre. Irodalomból 20, nyelvtanból pedig 15 tételből kell felkészülnötök, amit valószínűleg már hetekkel ezelőtt megkaptatok a tanáraitoktól. A szóbeli vizsgán a tudásotokról összesen 15 perc alatt kell majd számot adnotok, amiért maximum 50 pontot szerezhettek. A tárgyi tudásotok mellett számítani fog az is, hogy mennyire vagytok tájékozottak a húzott témában, hogy hogyan fogalmaztok, milyen az előadásmódotok, és hogy a megfelelő szókinccsel beszéltek-e a kapott témakörökről.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
