Erre a tizenöt mesterszakra jelentkezett a legtöbb diák a 2023-as felvételin

Februárban nem csak az alap- és osztatlan képzésre felvételizők adták be a jelentkezésüket, hanem azok is, akik valamelyik mesterszakon folytatnák tanulmányukat. Mutatjuk, hogy milyen MA- és MSc-szakokra jelentkeztek a legtöbben idén.

  • Eduline

Idén is a tanári a legnépszerűbb mesterképzés, összesen 3069-en jelentkeztek erre a szakra. A lista második felében vannak változások a tavalyi évhez képest. Összeszedtük, hogy melyik mesterképzésekre jelentkeztek a legtöbben a 2023-as felvételin:

  1. tanári szak: (összesen: 3069), első helyen: 2753
  2. vezetés és szervezés: (összesen: 2243) első helyen: 1248
  3. pszichológia: (összesen: 1255) első helyen: 1185
  4. marketing: (összesen: 1220) első helyen: 664
  5. emberi erőforrás tanácsadó: (összesen: 1220) első helyen: 664
  6. vállalkozásfejlesztés: (összesen: 832) első helyen: 336
  7. nemzetközi gazdaság és gazdálkodás: (összesen: 797) első helyen: 388
  8. pénzügy: (összesen: 763) első helyen: 462
  9. nemzetközi tanulmányok: (összesen: 659) első helyen: 336
  10. kommunikáció- és médiatudomány: (összesen: 611) első helyen: 336
  11. Master of Business Administration (MBA): (összesen: 510) első helyen: 356
  12. Programtervező informatikus: (összesen: 510) első helyen: 388
  13. ellátásilánc-menedzsment: (összesen: 501) első helyen: 264
  14. műszaki menedzser: (összesen: 432) első helyen: 248
  15. egészségügyi menedzser: (összesen: 422) első helyen: 316

Hogyan számolják a pontokat?

Az alap- és osztatlan szakokkal ellentétben mesterképzésen a jelentkezők teljesítményét 100 pontos rendszerben értékelik. 2023-ban új szabály, hogy már a mesterszakokon sincsen minimumponthatár, tehát nem kell legalább 50 pontot elérni. A pontszámítási szabályokról - például, hogy beleszámítják-e az írásbeli, szóbeli felvételi eredményét vagy a záróvizsga minősítését - az egyetemek külön-külön dönthetnek, ezért ezekről érdemes az adott intézmény honlapján tájékozódni.

Hozzászólások

Hatévesek kötelező beiskolázása: nem a gyerek volt éretlen, hanem a rendszer

Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Hankó Balázs: „politikai célú tisztogatás” kezdődött a szakképzésben

Jövőre átalakul a szakképzési centrumok vezetése, megszűnik a jelenlegi kettős vezetési modell, a mostani főigazgatók és kancellárok megbízatása pedig december végén automatikusan megszűnik. Hankó Balázs ezt „politikai célú tisztogatásnak” nevezte, az egyetemeket érintő változásokat pedig élesen bírálta. A Demokratának adott interjújában az NKA-botrány kapcsán arról is beszélt, hogy próbál lélekben felkészülni arra, hogy akár börtönbe kerülhet.