Véget ért az egyetemi jelentkezés, most a következő kérdés az, hogy hány pontotok lesz a felvételin. Mutatjuk idén hogyan számítják az érettségi eredményeiteket.
Ha idén jelentkeztetek egyetemre, akkor a következő feladatotok az, hogy minél több felvételi pontot szerezzetek - ebben fontos szerepe van az érettséginek. Összegyűjtöttük nektek, hogy pontosan hogyan és milyen eredmények számítanak bele az érettségi pontokba.
Miből számolják a pontokat?
Az érettségi pontokat főszabályként két érettségi vizsgatárgy százalékos eredményéből számítják ki, ezeknek az összege legfeljebb 200 pont lehet (érettségi tárgyanként maximum 100–100 pont kapható). Azt, hogy a különböző képzési területekre mely tárgyak közül választhattok a felvi.hu oldalán nézhetitek meg. Az idei felvételi eljárásban az egyetemek dönthetnek arról, hogy melyik szakokon kötelező emeltszintű érettségit tenni – ebben a táblázatban megnézhetitek azoknak a szakoknak és intézményeknek a listáját, ahol a felvételihez elegendő a középszintű értettségi teljesítése.
Ha több olyan tárgyból is vizsgáztok, amit a szakon elfogadnak, akkor azzal a vizsgával számolnak, amivel a legjobb eredményt érhetitek el.
| 2024-ben felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat |
Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. |
Hogyan jönnek ki a százalékok?
Fontos tudni, hogy az érettségi pontok számításakor az emelt szintű és a középszintű érettségi vizsgán elért százalékos eredményt névértéken veszik figyelembe, vagyis, ha a középszintű- és emelt szintű vizsgátokat is 80 százalékosra írjátok meg, akkor mind a két vizsga 80 pontot fog érni. Tehát az, hogy milyen jegyet értek el – elégséges (2), közepes (3), jó (4), jeles (5) – nem számít bele a pontokba (ebben a cikkünkben olvashattok arról, hogyan osztályozzák idén a vizsgákat). Ugyanakkor az emelt szintű vizsga teljesítésével többletpontot tudtok szerezni – erről itt írtunk részletesebben:
A felvételi pontjaitok két módszerrel lehet kiszámítani és mindkettőben nagy súlya van az érettséginek: vagy a tanulmányi-, érettségi-, illetve a többletpontjaitokat adják össze vagy az érettségin elért eredményeiteket duplázzák meg és ehhez adják hozzá a többletpontokat.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
