A jelentkezés leadásával nem ért véget a felvételi időszak. Mutatjuk, milyen fontos határidők várnak még rátok.
2023. április 20: legkésőbb ezen a napon elindul az ügyintézési időszak. Ebben a pár hétben pótolhatjátok a hiányzó dokumentumokat, módosíthatjátok az adataitokat, de egyszer akár a jelentkezési sorrendeteken is variálhattok.
2023. június 28: az általános tájékoztatók kiküldése.
2023. július 12: hiánypótlási időszak vége, legkésőbb eddig tudjátok módosítani az adataitokat és a sorrendeteket, valamint benyújtani a már megszerzett dokumentumokat.
2023. július 18: ha külföldi intézményben érettségiztetek vagy diplomáztatok, legkésőbb eddig tudjátok feltölteni a szükséges dokumentumokat a magyar felsőoktatási felvételihez.
2023. július 26: várhatóan ekkor érkeznek a ponthatárok, amire a korábbi évekhez hasonlóan valószínűleg idén is rendezvényekkel készülnek a fővárosban és több vidéki településen is.
2023. augusztus 5: eddig kell megkapnotok a besorolási döntésről szóló határozatot az E-felvételi rendszerében. Ebben szerepel majd, hogy pontosan melyik egyetemre és milyen szakra sikerült bejutnotok.
2023. augusztus 8: a besorolási döntés közzététele után eddig van idejük postai vagy elektronikus úton elküldeni a felvételi határozatokat a felsőoktatási intézményeknek. Ebben lesz a Neptun kódotok és az összes szükséges információ a beiratkozásról, valamint az egyéb szükséges teendőkről. A döntés megérkezésétől számítva 15 napotok van arra, hogy jogorvoslati kérelmet nyújtsatok be, ha valami miatt nem értetek egyet a felvételi döntéssel.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
