Felvételi kisokos: a február 15-e után szerzett nyelvvizsga után is jár többletpont?

A felvételi határidő közeleg, a jelentkezőknek pedig hamarosan el kell kezdeni számolgatni a pontokat is. Mutatjuk, mi a szabály a február 15-e után szerzett bizonyítványokra.

  • Eduline

Általános szabály, hogy a jelentkezés benyújtásakor csak azokat az eredményeket kell feltüntetnetek, amelyekhez már rendelkeztek igazoló dokumentummal. A később megszerzendő eredményekre vonatkozóan információt nem kell rögzítenetek - például a jelentkezési határidő utánra tervezett nyelvvizsgát.

Nem kell izgulnotok, ha még nincs bizonyítványotok, de terveztek valamikor a tavasz folyamán vizsgázni. Természetesen a jelentkezési határidőt követően megszerzett nyelvvizsga adatai a felvételi eljárásban később, majd az ügyintézési időszakban pótolható. Szerencsére ezek az eredmények a pontszámításnál ugyanúgy figyelembe vehetők lesznek.

Mennyi pont jár a nyelvvizsgáért? Itt olvashattok róla bővebben.

Fontos azonban tudni, hogy nyelvvizsga-bizonyítványok kiállításának ideje 60 nap, tehát ahhoz, hogy a hiánypótlási időszakig a bizonyítványt megkapjátok, és rögzíteni is tudjátok a nyelvvizsga adatait az E-felvételiben, legkésőbb május elején le kell tenni a nyelvvizsgát. Persze vannak olyan nyelvvizsgaközpontok, ahol a felvételi időszak alatt rövidebb idő alatt javítanak, a bizonyítvány kiállítása sajnos ebben az esetben is hosszabb. Mielőtt nyelvvizsgára jelentkeztek, ezért érdemes már az elején megkérdezni, hogy sikeres vizsga esetén mikor számíthattok a bizonyítványra.

Ha 2023-ban felvételiztek, és nem szeretnétek lemaradni a legfrissebb hírekről, itt követhetitek a folyamatosan frissülő felvételis tartalmainkat.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.