2023-ban már nem "központi" szabály, hogy legalább egy emelt szintű érettségi kell az egyetemi-főiskolai felvételihez. Arról a felsőoktatási intézmények dönthetnek, kérik-e a nehezebb (egyben több pontot érő) vizsgát a jelentkezőiktől.
Ahogy azt már többször megírtuk, az alap- és osztatlan képzéseken már nem kötelező az emelt szintű érettségi. Persze az egyetemek és főiskolák idén is dönthettek úgy, hogy egyes szakokra felvételi követelményként előírnak emelt szintű vizsgát. De mi a helyzet a legnépszerűbb szakoknál - kell a nehezebb vizsga?
A fenti táblázatban azt nézhetitek meg, hogy 2022-ben melyik képzésekre jelentkeztek első helyen a legtöbben - a listát a ranking.elte.hu-n találjátok meg. Ezek azok a szakok, amelyeket a legtöbben jelöltek meg a felvételi lista első helyén. Megnéztük, ezek közül hányra lehet idén emelt szintű érettségi nélkül bekerülni.
Persze attól, hogy nem kötelező, egyáltalán nem biztos, hogy végül elérik a ponthatárt azok, akik nem szerzik meg a nehezebb vizsgáért/vizsgákért járó 50/100 pluszpontot - erről bővebben itt írtunk. Azt, hogy melyik szakokra lehet emelt szintű vizsga nélkül bekerülni idén, itt nézhetitek meg.
Ha 2023-ban felvételiztek, és nem szeretnétek lemaradni a legfrissebb hírekről, itt követhetitek a folyamatosan frissülő felvételis tartalmainkat.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
