2023-ban már nem "központi" szabály, hogy legalább egy emelt szintű érettségi kell az egyetemi-főiskolai felvételihez. Arról a felsőoktatási intézmények dönthetnek, kérik-e a nehezebb (egyben több pontot érő) vizsgát a jelentkezőiktől.
Ahogy azt már többször megírtuk, az alap- és osztatlan képzéseken már nem kötelező az emelt szintű érettségi. Persze az egyetemek és főiskolák idén is dönthettek úgy, hogy egyes szakokra felvételi követelményként előírnak emelt szintű vizsgát. De mi a helyzet a legnépszerűbb szakoknál - kell a nehezebb vizsga?
A fenti táblázatban azt nézhetitek meg, hogy 2022-ben melyik képzésekre jelentkeztek első helyen a legtöbben - a listát a ranking.elte.hu-n találjátok meg. Ezek azok a szakok, amelyeket a legtöbben jelöltek meg a felvételi lista első helyén. Megnéztük, ezek közül hányra lehet idén emelt szintű érettségi nélkül bekerülni.
Persze attól, hogy nem kötelező, egyáltalán nem biztos, hogy végül elérik a ponthatárt azok, akik nem szerzik meg a nehezebb vizsgáért/vizsgákért járó 50/100 pluszpontot - erről bővebben itt írtunk. Azt, hogy melyik szakokra lehet emelt szintű vizsga nélkül bekerülni idén, itt nézhetitek meg.
Ha 2023-ban felvételiztek, és nem szeretnétek lemaradni a legfrissebb hírekről, itt követhetitek a folyamatosan frissülő felvételis tartalmainkat.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
