Pontszámítási szabályok: ennyi pontot kaphattok majd 2023-ban versenyeredményekért

Hamarosan indul a 2023-as felvételi eljárás. Mutatjuk, milyen versenyeredményekért kaphattok majd pluszpontokat.

  • Eduline

A felvételi részben már jövőre átalakul, de a pontszámítási szabályok maradnak az eddig megszokott rendszerben: 500 pontot lehet gyűjteni, 400 tanulmányi és 100 pluszpontot. A többletpontok között pedig most is számítanak majd a sporteredmények és a tanulmányi versenyek is.

Sporteredmények (maximum 50 pont vagy 500 pont)

Az olimpián, paralimpián, siketlimpián és a sakkolimpián induló sportolók 50 többletpontot kapnak a felvételin, a világbajnokságok, Európa-bajnokságok dobogós helyezettjei pedig 30 pontot.

A korosztályos világ- vagy Európa-bajnokságon, az Universiadén, a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU) által szervezett egyetemi világbajnokságon, az Ifjúsági Olimpián elért legalább 3. helyezésért 20 többletpont jár, a legmagasabb szintű országos bajnokságon elért legalább 3. helyezésért pedig 15 többletpont. A Diákolimpia országos döntőjében szerzett dobogós hely 10 többletpontot ér.

Tanulmányi és művészeti versenyek

Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV), a Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenyén (SZÉTV) vagy az Ágazati és Ágazaton Kívüli Szakmai Érettségi Vizsgatárgyak Versenyén (ÁSZÉV) szerzett 1-10. helyért 100, a 11-20. helyért 50, a 21-30. helyért pedig 25 pont jár. A Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája (TUDOK) versenyein nagydíjasok 30, az első díjasok 20 többletponttal számolhatnak, míg az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen dobogós helyet szerzők 30 ponttal.

A középiskolai művészeti szakképzést folytató szakgimnáziumok diákjainak szervezett Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken egyéni versenyzőként elért 1–3. helyezésért, legfeljebb egy eredményért 20 többletpont jár. De fontos, hogy a felvételiben a nem egyéni versenyzőként szerzett eredményeket nem fogadják el a felvételin.

Az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen elért helyezés alapján a szakmai vizsga egésze alól felmentett felvételizők 30 pluszpontot kapnak, ha a szakiránynak megfelelően tanulnak tovább. A Tudományos és Diákköri Tanács vagy az Országos Tudományos és Diákköri Tanács által szervezett versenyen elért helyezés alapján a nagydíjasoknak 30, az első díjasoknak 20 többletpontra jogosultak. Az „Ifjú tudósok” tudományos középiskolai vetélkedő: az 1. helyért 100, a 2. helyért 50, a 3. helyért pedig 25 pont jár.

A Nemzetközi Biológiai Diákolimpián, a Nemzetközi Fizikai Diákolimpián, a Nemzetközi Földrajzi Diákolimpián, a Nemzetközi Informatikai Diákolimpián, a Nemzetközi Kémiai Diákolimpián, a Nemzetközi Matematikai Diákolimpián, a Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpián, a Nemzetközi Nyelvészeti Diákolimpián és a Nemzetközi Filozófiai Diákolimpián szerzett dobogós helyért 100 pontot kapnak az egyetemre, főiskolára felvételizők. A Közgazdasági Diákolimpia nemzetközi döntőjén elért 1-3. helyezésért 30 többletpont jár, ha a felvételiző a gazdasági szakra jelentkezik.

A pontszámítási szabályokról részletesen egyébként itt olvashattok.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.