Elindult a keresztféléves felvételi: mutatjuk, milyenek a pontszámítási szabályok

Már lehet jelentkezni a 2023 februárjában induló szakokra, mutatjuk, hogyan számolják az egyetemek a pontokat.

  • Eduline

A felvételi pontszámírási rendszere alapvetően 2023 szeptemberében induló képzések esetében (azaz a februári felvételi alatt) változik először. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg futó felvételiben az eddig megszokott pontszámírási módon alakulnak a ponthatárok is. Ez a következő:

alap- és osztatlan képzés, valamint felsőoktatási szakképzés esetén a felvételi összpontszámot 400+100 pontos pontszámítási rendszerben kell kiszámítani. Mégpedig úgy, hogy

  • a tanulmányi pontok (maximum 200 pont),
  • az érettségi pontok (maximum 200 pont),
  • alap- és osztatlan képzés esetében kizárólag szakképzettség és szakképesítés során tett szakmai vizsga eredménye alapján számított pont (maximum 400 pont),
  • gyakorlati vizsga (maximum 400 pont)
  • valamint a többletpontok (maximum 100 pont) képezhetik.

Meddig is hol jelentkezhettek?

Idén is egészen november 15-ig lehet jelentkezni, a hitelesítési határidő pedig november 20-a. A jelentkezéskor még hiányzó dokumentumokat január 10-ig lehet feltölteni, a ponthatárokat várhatóan 2023. január 24-én hirdetik ki.

A meghirdetett szakok listáját pedig itt találjátok.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.