A májusi érettségik óta nem kapta meg a fizetését több érettségi elnök Borsodban

Több tanár is arról számolt be a hvg.hu-nak, hogy a tavaszi érettségi szezonban végzett munkájukat azóta sem fizették ki.

  • Eduline

Az üggyel kapcsolatban írt levelet az oldal az illetékes kormányhivatalnak, azt a választ kapták, hogy a „Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az érettségi tiszteletdíjak kifizetése folyamatos, a kormányhivatal minden fizetési kötelezettségének eleget tesz” - idézi az a hvg.hu.

Az oldalnak ugyanis több pedagógus arról számolt be, hogy a május-júniusi érettségin végzett elnöki vagy az emelt szintű vizsgákon bizottsági tagi munkáját nem fizették ki. Egy nagyjából félszáz diákot érettségiztető elnöknek körülbelül 150 ezer forint jár. Ezt szerződésben rögzíti is a kormányhivatal - írja az oldal.

Bár többféle szerződésben foglalkoztatják az érintett tanárokat, a kormányhivatal eleve 90 napos határidőt kötött ki a fizetésekre, de ez is lejárt a legtöbbeknek október elején - a honoráriumok azonban nem érkeztek meg. A tanárokat egyébként a kormányhivatal pénzügyi osztályvezetője arról tájékoztatta, hogy látja a rendszerben a több száz vállalkozói szerződést, de ezeket nem tudják kifizetni, mert a kormány kifizetési stopot rendelt el – írja az oldal.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.