Itt a döntés: lazított a Semmelweis Egyetem az egyik legnépszerűbb szak felvételi követelményein

Nyilvánosságra hozta a 2023-as felvételi szabályokat a Semmelweis Egyetem – az orvosi, a fogorvosi és a gyógyszerész szakon maradnak a jelenlegi feltételek, a népszerű ápolás és betegellátás képzésen azonban nem lesz kötelező az emelt szintű érettségi.

  • Szabó Fruzsina

A Semmelweis Egyetem listájából kiderül, hogy az általános orvosi képzésen 2023-ban maradnak a jelenlegi szabályok, vagyis továbbra is két emelt szintű érettségit kell tenniük a felvételizőknek: egyet biológiából, egyet pedig kémiából vagy fizikából. Ugyanez a helyzet a fogorvosi és a gyógyszerészeti szakon, minden diáktól két emelt szintű érettségit kérnek.

Változtattak ugyanakkor a népszerű ápolás és betegellátás szak felvételi szabályain: azoknak a jelentkezőknek, akik ezen az alapképzésen szeretnének továbbtanulni, nem kötelező emelt szintű érettségit tenniük. Ugyanez érvényes a konduktor, a digitális fogászati tervezés, valamint az egészségügyi szervező szakra. A teljes dokumentumot itt nézhetitek meg.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a kormány alapjaiban szabta át a felsőoktatási felvételi rendszerét. 2024-től maguk az egyetemek és főiskolák dönthetnek arról, kérnek-e emelt szintű érettségit a hozzájuk jelentkezőktől, mire adnak pluszpontokat, és meghatároznak-e minimumponthatárt.

2023-tól még csak a minimumponthatárok és az emelt szintű érettségire vonatkozó szabályok változnak – a felsőoktatási intézmények dönthetnek úgy, hogy már jövőre sem kérnek emelt szintű érettségit a felvételizőktől.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.