Bár a nagy változás az egyetemi felvételiben csak 2024-től jön, több szabály már jövőre is megváltozik. Összeszedtük miről dönthetnek majd az egyetemek saját hatáskörben.
A jelenleg is érvényben lévő, tehát a következő - kereszetféléves - felvételiben is meghatározó pontszámítási szabályok szerint az egyetemeken nem volt beleszólása a pontszámítási szabályokba. Ez 2023-tól folyamatosan átalakul, most azt gyűjtöttük össze miről nem dönthettek, de a következő általános felvételiben (azaz a 2023 szeptemberében induló képzések esetében) már dönthetnek az egyetemek.
1. Minimumponthatár
Már 2023-ban eltörlik az úgynevezett „jogszabályi minimumponthatárt” – ez volt az a limit, amely alatt sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges képzésre nem lehetett bekerülni. Ez az alap- és osztatlan szakokon 280 pont volt, a felsőoktatási szakképzéseken 240, a mesterszakokon pedig 50 pont - központilag, intézménytől és szaktól függetlenül.
Ez nem volt elérhetetlen ponthatár, hármasokkal és 60 százalék körüli érettségi átlageredménnyel el lehetett érni a 280 pontot. Ennél rosszabb eredménnyel eddig egy felsőoktatási intézménybe sem lehetett beiratkozni – akkor sem, ha valaki vállalta az önköltség fizetését.
Az egyetemek és főiskolák saját hatáskörben ezután is dönthetnek úgy, hogy minimumponthatárt húznak, de központi szabályhoz ezentúl nem kell igazodniuk. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy akár úgy is határozhatnak, hogy középiskolai és érettségi eredményektől függetlenül bárkit felvesznek.
2. Emelt- vagy középszint
Az egyetemek és főiskolák dönthetik el, hogy a 2023-tól felvételizőktől kérnek-e egy (vagy több) emelt szintű érettségit, vagy eltekintenek ettől a követelménytől, és megelégednek a középszintű vizsgával. A legnépszerűbb intézményekben és szakokon alighanem maradnak az eddigi követelmények, míg a kevesebb diákot vonzó képzéseken és egyetemeken, főiskolákon lazítás várható.
Azt, hogy milyen lesz a felvételi 2024-ben, amikor a legfontosabb változások is életbe lépnek, itt írtunk le mindent.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
