Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
2024-től feje tetejére áll a felvételi pontszámítási rendszere – írtuk néhány nappal ezelőtt, amikor megjelent a Magyar Közlönyben az erről szóló jogszabály. A kormány úgy döntött: két év múlva már az egyetemek és főiskolák határozhatnak arról, pontosan mire adnak pluszpontokat a jelentkezőknek, kérnek-e emelt szintű érettségit a diákoktól, és hogy a kötelező négy tárgyon kívül milyen középiskolai eredményeket vesznek figyelembe a pontszámításkor.
A változások azonban nem csak a 2024-ben felvételizőket érintik, hanem azokat is, akik jövőre jelentkeznek egyetemre, főiskolára. „A 2023 szeptemberében induló képzések felvételi eljárásában a pontszámítás a jelentkezők számára kedvezően változik meg. Alapképzésre és osztatlan képzésekre jelentkezőknek – általános felvételi követelményként – nem kötelező legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tenniük” – hívta fel a figyelmet az Oktatási Hivatal.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy minden szakon törlik ezt a felvételi követelményt. Az egyetemek és főiskolák dönthetik el, hogy a 2023-ban felvételizőktől kérnek-e egy (vagy több) emelt szintű érettségit, vagy eltekintenek ettől a követelménytől, és megelégednek a középszintű vizsgával. A legnépszerűbb intézményekben és szakokon alighanem maradnak az eddigi követelmények, míg a kevesebb diákot vonzó képzéseken és egyetemeken, főiskolákon lazítás várható.
A kormány gyorsan visszavonulót fújt a kötelező emelt szintű érettségi kérdésében: mindössze két éve, 2020-ban tették kötelezővé a nehezebb (de egyben több pontot is érő) érettségit, ami abban az évben a jelentkezői létszám komoly visszaesésével járt. Azóta viszont többé-kevésbé magához tért a felsőoktatás, igaz, több szakon még mindig jelentős a visszaesés.
2023-ban már nem lesz minimumponthatár
A másik fontos változás, hogy már 2023-ban eltörlik az ún. „jogszabályi minimumponthatárt” – ez volt az a limit, amely alatt sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges képzésre nem lehetett bekerülni. Ez az alap- és osztatlan szakokon 280 pont volt, a felsőoktatási szakképzéseken 240, a mesterszakokon pedig 50 pont.
Ez nem volt elérhetetlen ponthatár, hármasokkal és 60 százalék körüli érettségi átlageredménnyel el lehetett érni a 280 pontot. Ennél rosszabb eredménnyel eddig egy felsőoktatási intézménybe sem lehetett beiratkozni – akkor sem, ha valaki vállalta az önköltség fizetését.
Az egyetemek és főiskolák saját hatáskörben ezután is dönthetnek úgy, hogy minimumponthatárt húznak, de központi szabályhoz ezentúl nem kell igazodniuk. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy akár úgy is határozhatnak, hogy középiskolai és érettségi eredményektől függetlenül bárkit felvesznek.
