Nagyon rövid határidőt kaptak az egyetemek és főiskolák a 2024-es felvételi átalakítás legfontosabb kérdéseinek tisztázására.
„Az egyetemek számára megszabott rövid döntési határidők, a változásokkal kapcsolatban törvényben garantált határidő betarthatatlansága és a szeptembertől 11-dik évfolyamra járó középiskolások lehetetlen helyzetbe hozása miatt tiltakozunk a felsőoktatási felvételi eljárás 2024-től tervezett módosítása miatt” – írja a Facebookon a Tanítanék Mozgalom, amely a kormánytól a megfelelő határidők biztosítását követeli.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, 2024-től teljesen átalakul a felsőoktatási felvételi rendszere, például az egyetemek és a főiskolák dönthetnek arról, mire adnak többletpontokat, és pontosan mennyit.
A Magyar Narancs a birtokába került, a felsőoktatási helyettes államtitkár által jegyzett levél alapján hétfőn azt írta, 2024-től már nem lesz kötelező az emelt szintű érettségi a felvételin, és arról is az intézmények dönthetnek, hogy meghatároznak-e valamilyen minimumponthatárt. A legfontosabb kérdésekről szeptember 30-ig határozniuk kell az egyetemeknek és főiskoláknak, hiszen a felvételi szabályokat két évvel korábban nyilvánosságra kell hozni.
A Tanítanék szerint az egyetemeknek így néhány hetes határidővel kellene sok évre kiható felelős döntéseket hozniuk éppen most, mikor a tanév beindításával egyébként is rengeteg az elfoglaltságuk.
„A jogszabály szerint az ilyen módosításokat 2 évvel korábban be kell jelenteni. Tájékoztatjuk a döntéshozókat, hogy a felsőoktatásba való jelentkezés határideje minden évben februárban van, így nem túl bonyolult számítással kideríthető talán számukra is, hogy 2024 februárjáig már alig van hátra másfél év” – teszik hozzá.
„A most szeptembertől 11. évfolyamra járók (akikre be akarják vezetni a módosításokat) épp most kezdenek el az előző tannév végén választott fakultációs tantárgyakból felkészülni az érettségire, holott a tervezet szerint az egyetemek dönthetnek majd arról, hogy ők milyen választott tárgyból kell, hogy érettségizzenek majd. Jelen kaotikus helyzetben az is előfordulhat, hogy a diákok más tantárgyból kezdik meg felkészülésüket, mint amire szükségük lesz majd a továbbtanulásukhoz” – írják.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
