Nagyon rövid határidőt kaptak az egyetemek és főiskolák a 2024-es felvételi átalakítás legfontosabb kérdéseinek tisztázására.
„Az egyetemek számára megszabott rövid döntési határidők, a változásokkal kapcsolatban törvényben garantált határidő betarthatatlansága és a szeptembertől 11-dik évfolyamra járó középiskolások lehetetlen helyzetbe hozása miatt tiltakozunk a felsőoktatási felvételi eljárás 2024-től tervezett módosítása miatt” – írja a Facebookon a Tanítanék Mozgalom, amely a kormánytól a megfelelő határidők biztosítását követeli.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, 2024-től teljesen átalakul a felsőoktatási felvételi rendszere, például az egyetemek és a főiskolák dönthetnek arról, mire adnak többletpontokat, és pontosan mennyit.
A Magyar Narancs a birtokába került, a felsőoktatási helyettes államtitkár által jegyzett levél alapján hétfőn azt írta, 2024-től már nem lesz kötelező az emelt szintű érettségi a felvételin, és arról is az intézmények dönthetnek, hogy meghatároznak-e valamilyen minimumponthatárt. A legfontosabb kérdésekről szeptember 30-ig határozniuk kell az egyetemeknek és főiskoláknak, hiszen a felvételi szabályokat két évvel korábban nyilvánosságra kell hozni.
A Tanítanék szerint az egyetemeknek így néhány hetes határidővel kellene sok évre kiható felelős döntéseket hozniuk éppen most, mikor a tanév beindításával egyébként is rengeteg az elfoglaltságuk.
„A jogszabály szerint az ilyen módosításokat 2 évvel korábban be kell jelenteni. Tájékoztatjuk a döntéshozókat, hogy a felsőoktatásba való jelentkezés határideje minden évben februárban van, így nem túl bonyolult számítással kideríthető talán számukra is, hogy 2024 februárjáig már alig van hátra másfél év” – teszik hozzá.
„A most szeptembertől 11. évfolyamra járók (akikre be akarják vezetni a módosításokat) épp most kezdenek el az előző tannév végén választott fakultációs tantárgyakból felkészülni az érettségire, holott a tervezet szerint az egyetemek dönthetnek majd arról, hogy ők milyen választott tárgyból kell, hogy érettségizzenek majd. Jelen kaotikus helyzetben az is előfordulhat, hogy a diákok más tantárgyból kezdik meg felkészülésüket, mint amire szükségük lesz majd a továbbtanulásukhoz” – írják.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
