Nagyon rövid határidőt kaptak az egyetemek és főiskolák a 2024-es felvételi átalakítás legfontosabb kérdéseinek tisztázására.
„Az egyetemek számára megszabott rövid döntési határidők, a változásokkal kapcsolatban törvényben garantált határidő betarthatatlansága és a szeptembertől 11-dik évfolyamra járó középiskolások lehetetlen helyzetbe hozása miatt tiltakozunk a felsőoktatási felvételi eljárás 2024-től tervezett módosítása miatt” – írja a Facebookon a Tanítanék Mozgalom, amely a kormánytól a megfelelő határidők biztosítását követeli.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, 2024-től teljesen átalakul a felsőoktatási felvételi rendszere, például az egyetemek és a főiskolák dönthetnek arról, mire adnak többletpontokat, és pontosan mennyit.
A Magyar Narancs a birtokába került, a felsőoktatási helyettes államtitkár által jegyzett levél alapján hétfőn azt írta, 2024-től már nem lesz kötelező az emelt szintű érettségi a felvételin, és arról is az intézmények dönthetnek, hogy meghatároznak-e valamilyen minimumponthatárt. A legfontosabb kérdésekről szeptember 30-ig határozniuk kell az egyetemeknek és főiskoláknak, hiszen a felvételi szabályokat két évvel korábban nyilvánosságra kell hozni.
A Tanítanék szerint az egyetemeknek így néhány hetes határidővel kellene sok évre kiható felelős döntéseket hozniuk éppen most, mikor a tanév beindításával egyébként is rengeteg az elfoglaltságuk.
„A jogszabály szerint az ilyen módosításokat 2 évvel korábban be kell jelenteni. Tájékoztatjuk a döntéshozókat, hogy a felsőoktatásba való jelentkezés határideje minden évben februárban van, így nem túl bonyolult számítással kideríthető talán számukra is, hogy 2024 februárjáig már alig van hátra másfél év” – teszik hozzá.
„A most szeptembertől 11. évfolyamra járók (akikre be akarják vezetni a módosításokat) épp most kezdenek el az előző tannév végén választott fakultációs tantárgyakból felkészülni az érettségire, holott a tervezet szerint az egyetemek dönthetnek majd arról, hogy ők milyen választott tárgyból kell, hogy érettségizzenek majd. Jelen kaotikus helyzetben az is előfordulhat, hogy a diákok más tantárgyból kezdik meg felkészülésüket, mint amire szükségük lesz majd a továbbtanulásukhoz” – írják.
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
