2024-től nem lesz kötelező emelt szintű érettségi az egyetemi-főiskolai felvételihez – ez áll abban az államtitkári levélben, amelyet a Magyar Narancs szerzett meg.
A lap azt írja, a Hankó Balázs helyettes államtitkár által jegyzett, a felsőoktatási intézményeknek kiküldött levél összefoglalja, milyen változások lesznek 2024-től a felvételin.
Csák János kulturális és innovációs miniszter július végén jelentette be, hogy átalakítják a felvételi rendszert. A felsőoktatási intézményeknek több beleszólásuk lesz a hallgatók kiválasztásába, 100 pontról az intézmények dönthetnek, így újra lehetnek szóbeli felvételik.
A legfontosabb változás, hogy nem lesz kötelező az emelt szintű érettségi. Az alap- és osztatlan szakokon a 200 tanulmányi és 200 érettségi pont melletti 100 többletpontot a 100 intézményi többletpont váltja fel. Vagyis a felsőoktatási intézmények dönthetnek arról, hogy mire és mennyi többletpontot adnak.
A tanulmányi pontok számításánál az egyetemek maguk határozhatják meg, melyik ötödik tantárgy középiskolai jegyeit veszik figyelembe a "kötelezők" mellett. Ugyanez vonatkozik az érettségi bizonyítványban szereplő vizsgaeredmények közül az ötödik érettségi vizsgatárgy kiválasztására.
A lap szerint 2024-től a középszintű érettségi százalékos eredményének kétharmada számít felvételi pontként, az emelt szintű érettségi esetében a százalékkal megegyező pontszámot kap a felvételiző.
Az intézmények maguk határozhatják meg, megállapítják-e a bekerüléshez szükséges minimumpontot vagy sem. Ez nem lesz kötelező.
A Hankó Balázs álta küldött levélben az is szerepel, hogy a változások már a 2023-as felvételin alkalmazhatóak, de kötelező jelleggel csak 2024-től kell alkalmazni.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A legtöbb intézményben nem megoldott a hűtés.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Több mint 200-zal nőtt a betöltetlen tanítói pozíciók száma a júniusi számokhoz képest.
A petíciót kezdeményező szerint a levelező képzésben tanulók jelentős része teljes munkaidő mellett, családot nevelve vagy más kötelezettségek mellett végzi tanulmányait, miközben rendszeresen kell utazniuk konzultációkra, vizsgákra, kötelező jelenléti órákra, laborfoglalkozásokra és szakmai gyakorlatokra is. Ezért kéri arra a kormányzatot, hogy gondolja újra a szabályozást.
Összegyűjtöttük, hogy milyen zenei és nemzenei programok miatt lehet érdemes kilátogatni a 2026-os Sziget Fesztiválra!
Az uniós finanszírozású projektben zenei és terápiás foglalkozásokat szerveznek, fejlesztőhelyiségeket alakítanak ki, valamint egy akadálymentesített elektromos kisbuszt is beszereznek a gyerekek szállítására.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad.
