Ezekre a szakokra és egyetemekre kerültek be a legtöbben a 2022-es pótfelvételin

6505-en jutottak be valamelyik egyetemre vagy főiskolára a 2022-es pótfelvételin, 2207-en állami ösztöndíjasként kezdhetnek szeptemberben.

  • Eduline

Alapszakra 4039, felsőoktatási szakképzésre 1046, osztatlan képzésre 653, mesterképzésre pedig 667 hallgatót vettek fel – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM). A ponthatárokat itt nézhetitek meg.

A legtöbb pótfelvételiző gazdasági szakra került be (1469 felvett), ezt követi a pedagógusképzés (999), a műszaki (742) és az informatikai terület (609). A legnépszerűbb alap- és osztatlan szak a felvettek száma alapján a jogász (428), a gazdálkodási és menedzsment (348), a gyógypedagógia (235), a kereskedelem és marketing (148), az óvodapedagógus (188) és a tanító (125).

A magyar állami ösztöndíjas képzések közül a legtöbb hallgató pedagógusképzésre (707) jutott be, ezt követi a műszaki képzési terület 488-cal; ez mindkét esetben több mint 100-100 hallgatóval haladja meg a tavalyi számot – emelte ki a tárca. 129-en osztatlan tanárképzésben kezdhetik meg a tanulmányaikat. Az agrár, az informatika és az egészségtudományi területekhez tartozó alapképzési szakokon is több mint 200-200 hallgató kezdheti meg ösztöndíjasként a tanulást.

A legtöbb hallgatót a Szegedi Tudományegyetem (593), a Debreceni Egyetem (573), az Eötvös Loránd Tudományegyetem (531), a Budapesti Gazdasági Egyetem (477) és a Pécsi Tudományegyetem (412) vette fel.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.