Ilyen lesz a kémiaérettségi: pontozás és feladattípusok

Kedd reggel a kémiavizsgákkal folytatódik a 2022-es érettségi szezon. Összefoglaltuk, mit kell tudni a közép- és az emelt szintű írásbeliről.

  • Eduline

Milyen az írásbeli?

A középszintű kémiaérettségi 120 perces, a feladatok megoldásával maximum 100 pontot szerezhettek.

A közép- és az emelt szintű kémiaérettségi hivatalos megoldását itt nézhetitek meg.

Milyen legális puskákat használhattok?

Függvénytáblázatot periódusos rendszerrel, valamint szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas számológépet – mindkettőt magatokkal kell vinnetek a vizsgára, ha valamelyiket otthon hagyjátok, nem biztos, hogy az iskolában tudnak adni.

Milyen feladatokra számíthattok?

Az Oktatási Hivatal oldalán közzétett vizsgaleírás szerint az írásbelin általános, szervetlen és szerves kémiai kérdések is lesznek, meg kell jelennie a környezetkémiai és a hétköznapi élettel kapcsolatos, praktikus szemléletmódnak is.

Az írásbelin ilyen feladattípusok lesznek:

  • feleletválasztásos kérdések (ezen belül egyszerű, akár fejben is megoldható számítási feladat is lehetséges); 
  • táblázatkiegészítés; 
  • reakcióegyenletek kiegészítése; 
  • elemző feladatok (kísérletelemzés, táblázatok, illetve diagramok elemzése, anyagok összehasonlítása, a jelenségek magyarázata stb. rövid szövegalkotási feladat formájában);
  • esettanulmány típusú problémafeladat (egy kémiai tárgyú szöveg (pl. újságcikk) értelmezése, és a hozzá kapcsolódó kérdések megválaszolása); 
  • számítási feladatok (szöveges feladatok és feleletválasztásos kérdések egyaránt).

Lesznek olyan feladatok is, amelyeknek több része is lesz, például először egy kísérletet kell értelmezni, majd lesz egy ahhoz kapcsolódó számítás.

„Az írásbeli feladatsor az egyik feladat esetében két alternatívát kínál: az egyik inkább kémiai anyagismeretet igénylő, a másik számítási feladat” – olvasható az Oktatási Hivatal oldalán. Itt egyértelműen jelölnötök kell majd, melyiket választjátok (ha ezt elfelejtitek, és – fogalmaz a hivatal – „a választás ténye a dolgozatból sem derül ki egyértelműen”, akkor automatikusan az első választható feladatot értékelik majd).

Az írásbeli feladatsor összeállításában a következő arányok érvényesülnek:

  • A számítási feladatokkal elérhető pontszám az összpontszámnak mintegy 20-40%-át teszi ki: annak, aki az alternatív feladat számításos formáját választja, legfeljebb 40%, annak, aki az elméleti jellegű kérdést oldja meg, 20% körüli érték. 
  • Az elméleti feladatokkal elérhető pontszám az összpontszámnak 60-80%-át teszi ki. 
  • A feleletválasztásos kérdések pontaránya az elméleti feladatokon belül minimum 15%. 
  • Az alternatív feladat pontszáma az összpontszámnak legfeljebb 15%-a lehet. 
  • Egy-egy feladat maximális pontszáma nem haladhatja meg az írásbeli feladatsor összpontszámának 20%-át

- olvasható a vizsgaleírásban.

Hol találjátok a korábbi évek feladatsorait?

Az Oktatási Hivatal oldaláról letölthetitek a korábbi évek feladatsorait és megoldókulcsait.

Emelt szint

Kémiából az emelt szintű vizsga 240 perces, maximum 100 pontot gyűjthettek. Az írásbelin ugyanúgy használhattok függvénytáblázatot periódusos rendszerrel és (szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas) számológépet, mint a középszinten vizsgázók.

Milyen típusú feladatok lesznek?

A vizsgaleírásban az áll, hogy az írásbeli közel azonos pontszámban tartalmaz általános, szervetlen és szerves kémiai kérdéseket, de meg kell jelennie a környezetkémiai szemléletmódnak is.

Az írásbeli feladatsor a következő típusú feladatokból állhat:

  • feleletválasztásos kérdések;
  • táblázatkiegészítés; 
  • reakcióegyenletek kiegészítése; 
  • elemző feladatok (kísérletelemzés, táblázatok, illetve diagramok elemzése, anyagok összehasonlítása, a jelenségek magyarázata stb. rövid szövegalkotási feladat formájában);
  • esettanulmány típusú problémafeladat (egy kémiai tárgyú szöveg (pl. újságcikk) értelmezése, és a hozzá kapcsolódó kérdések megválaszolása); 
  • számítási feladatok (szöveges feladatok és feleletválasztásos kérdések egyaránt)

- olvasható a vizsgaleírásban. Egy feladaton belül több típus is előfordulhat.

Az írásbeli feladatsor összeállításában a következő arányok érvényesülnek:

- Az írásbeli feladatsor legalább négy számítási feladatot tartalmaz.

- A számítási feladatokkal elérhető pontszám az összpontszámnak mintegy 40-50%-át teszi ki.

- Az elméleti feladatokkal elérhető pontszám az összpontszámnak 50-60%-át teszi ki.

- Ezen belül: az elméleti feladatok típusainak aránya az elmélet pontszámának százalékában:

- Feleletválasztásos kérdések 15-25%

- Táblázatos feladat, egyenletkiegészítés 25-40%

- Elemző feladatok 25-40%

- Esettanulmány (az esetleges számítási feladatrészek nélkül) 0-20%

- Egy-egy feladat maximális pontszáma nem haladhatja meg az írásbeli feladatsor összpontszámának 20 %-át
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.