„Láthatóan figyeltek arra a feladatsor összeállítói, hogy a diákok ne unatkozzanak”

„Ennyire modern, fiataloknak szóló feladatsort még nem láttam a németérettségin, egytől egyig olyan témák kerültek elő az írásbelin, amelyek érdekelhetik őket” – mondja az Eduline által megkérdezett nyelvtanár.

  • Eduline

Már tavaly is ez volt az irány, de idén tényleg csak olyan szövegeket kaptak a vizsgázók németből, amelyeknek a témája nagyon érdekes – mondja Székely Martin angol-német szakos nyelvtanár, aki úgy látja, az egész feladatsornak megfelelő volt a nehézségi szintje, és a 180 perc is elegendő volt a négy teszt megoldására.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az első – szövegértést mérő – részben sportágválasztásról, influenszerekről és egy segélyhívószámról is kaptak szöveget az érettségizők. „A sporttal kapcsolatos szöveg nagyon aktuális a pandémia után, a szintje is megfelelő, a kérdések rövidek, könnyen érthetőek, alapszókinccsel is könnyen meg lehetett oldani” – magyarázza. Székely Martin szerint az influenszerekről szóló cikk különösen modern és érdekes, „láthatóan figyeltek arra a feladatsor összeállítói, hogy a diákok ne unatkozzanak, erről tényleg tudnak beszélgetni, vitázni”. A szöveghez kapcsolódó kérdésekről azt mondja, mindegyik a középszintű érettséginek megfelelő.

A segélyhívószám témáját is nagyon jónak tartja, „fontos tudatosítani, hogy segítséget kérni szabad, sőt kell is”. „Ez a feladat egy kicsit nyelvtanosabb volt, én inkább a nyelvhelyesség részbe tettem volna, de itt sincs rossz helyen – de ha egy diák nem tudja a nyelvtant, itt akadhattak problémái” – teszi hozzá.

Flixbus, robotika, ápolók

Székely Martin szerint a nyelvhelyességi részben lévő, a Flixbusról szóló cikk is jó választás volt, „a szöveg megmagyarázta, mi a Flixbus, úgyhogy az sem volt gond, ha valaki nem ismerte a céget”. Ez a feladat a névelőkre kérdezett rá, „de annyira egyszerű szavak voltak, hogy nincs olyan diák, aki ezekkel a szavakkal ne találkozott volna”.

„A robotika iránt érdeklődők is örülhettek, ez az izgalmas téma is helyet kapott az érettségin. Ennél könnyű volt a nyelvtan, semmi olyat nem kérdeztek, amit ne tudnának a középszinten érettségizők” – magyarázza a nyelvtanár, aki a harmadik, ápolókról szóló feladat a diákok szövegértését és a nyelvtani ismereteiket is tesztelte.

A középszintű németérettségi két utolsó, íráskészséget mérő feladatát is korrektnek tartja, az erre a részre kapott idő is elegendő lehetett. Az első feladatban a jó profilkép készítéséről kellett egy e-mailt írni. „Életszagú feladat, hosszra is tökéletes. Remélem, ezzel a témával nem rekesztettek ki olyan diákokat, akik az online világtól elzárkóznak” – mondja.

A második feladat a nyári táborokról szól, egy blogbejegyzést/hosszabb kommentet kellett írniuk a diákoknak, „jó hangulatú téma, élményeket, emlékeket is megemlíthettek a diákok a szövegben”.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.