„Láthatóan figyeltek arra a feladatsor összeállítói, hogy a diákok ne unatkozzanak”

„Ennyire modern, fiataloknak szóló feladatsort még nem láttam a németérettségin, egytől egyig olyan témák kerültek elő az írásbelin, amelyek érdekelhetik őket” – mondja az Eduline által megkérdezett nyelvtanár.

  • Eduline

Már tavaly is ez volt az irány, de idén tényleg csak olyan szövegeket kaptak a vizsgázók németből, amelyeknek a témája nagyon érdekes – mondja Székely Martin angol-német szakos nyelvtanár, aki úgy látja, az egész feladatsornak megfelelő volt a nehézségi szintje, és a 180 perc is elegendő volt a négy teszt megoldására.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az első – szövegértést mérő – részben sportágválasztásról, influenszerekről és egy segélyhívószámról is kaptak szöveget az érettségizők. „A sporttal kapcsolatos szöveg nagyon aktuális a pandémia után, a szintje is megfelelő, a kérdések rövidek, könnyen érthetőek, alapszókinccsel is könnyen meg lehetett oldani” – magyarázza. Székely Martin szerint az influenszerekről szóló cikk különösen modern és érdekes, „láthatóan figyeltek arra a feladatsor összeállítói, hogy a diákok ne unatkozzanak, erről tényleg tudnak beszélgetni, vitázni”. A szöveghez kapcsolódó kérdésekről azt mondja, mindegyik a középszintű érettséginek megfelelő.

A segélyhívószám témáját is nagyon jónak tartja, „fontos tudatosítani, hogy segítséget kérni szabad, sőt kell is”. „Ez a feladat egy kicsit nyelvtanosabb volt, én inkább a nyelvhelyesség részbe tettem volna, de itt sincs rossz helyen – de ha egy diák nem tudja a nyelvtant, itt akadhattak problémái” – teszi hozzá.

Flixbus, robotika, ápolók

Székely Martin szerint a nyelvhelyességi részben lévő, a Flixbusról szóló cikk is jó választás volt, „a szöveg megmagyarázta, mi a Flixbus, úgyhogy az sem volt gond, ha valaki nem ismerte a céget”. Ez a feladat a névelőkre kérdezett rá, „de annyira egyszerű szavak voltak, hogy nincs olyan diák, aki ezekkel a szavakkal ne találkozott volna”.

„A robotika iránt érdeklődők is örülhettek, ez az izgalmas téma is helyet kapott az érettségin. Ennél könnyű volt a nyelvtan, semmi olyat nem kérdeztek, amit ne tudnának a középszinten érettségizők” – magyarázza a nyelvtanár, aki a harmadik, ápolókról szóló feladat a diákok szövegértését és a nyelvtani ismereteiket is tesztelte.

A középszintű németérettségi két utolsó, íráskészséget mérő feladatát is korrektnek tartja, az erre a részre kapott idő is elegendő lehetett. Az első feladatban a jó profilkép készítéséről kellett egy e-mailt írni. „Életszagú feladat, hosszra is tökéletes. Remélem, ezzel a témával nem rekesztettek ki olyan diákokat, akik az online világtól elzárkóznak” – mondja.

A második feladat a nyári táborokról szól, egy blogbejegyzést/hosszabb kommentet kellett írniuk a diákoknak, „jó hangulatú téma, élményeket, emlékeket is megemlíthettek a diákok a szövegben”.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.