Fontos szabály a töriérettségiről: mutatjuk, mi történik, ha rossz esszépárosítást dolgoztatok ki

Nem egyedi eset, hogy nem a helyes párosításban írjátok meg az esszékérdéseket a töriérettségin. Mutatjuk, ez mekkora pontveszteséget jelent.

  • Eduline

Már megnézhetitek a tegnapi töriérettségi hivatalos javítási útmutatóját: ha középszinten vizsgáztatok, kattintsatok ide, ha az emelt szintre vagytok kíváncsiak, akkor pedig ide.

A választás szabályai

Nagyon fontos, hogy hiába van a középszintű feladatsorban négy esszékérdés, ezek közül kell kettőt választanotok: egyet az egyetemes történelemre vonatkozó két feladat közül, egyet pedig a magyar történelemre vonatkozó két feladat közül.

Nem mindegy azonban, milyen esszépárosítást választotok. Ha az általatok választott rövid esszé egy 1849 előtti korszakra vonatkozik, akkor a hosszú esszéteknek az 1849 utáni korszakról kell szólnia és fordítva. A feladtalapon jelölni is kellett a választásotokat.

Mi történik, ha nem jó párosításban írtátok meg az esszét vagy nem jelöltétek a választást?

Ha a választásotok egyértelmű, de nem a szabályoknak megfelelően választottátok ki a két esszétémát, akkor - írja az Oktatási Hivatal - "úgy kell értékelni, hogy a legkisebb pontveszteség érje, vagyis mindkét megoldását ki kell javítani, és a magasabb pontszámút kell figyelembe venni".

Ha kettőnél több feladatba is belekezdtetek, de nem jelöltétek egyértelműen választást, akkor a legkisebb sorszámú megoldott feladattól indulva, a jó választás szabályai alapján emelkedő számsorrendben kell a feladatokat értékelni. Azaz, ha elkezdtétek a 13. és a 14. feladatot is (és nem egyértelmű, melyiket akartátok kiválasztani, mert például nem húztátok át egyiket sem), emellett megírtátok a 16. feladatot, akkor 13. és a 16. feladatot fogják pontozni, akkor is, ha adott esetben a 14. feladatról jobb esszét írtatok.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkatitt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2022-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.