Fontos szabályok a töriérettségin: mutatjuk, mit kell tudni az esszékről

Hány esszét kell írnotok a középszintű töriérettségin? Mire érdemes odafigyelni, mikor kiválasztjátok a feladatot, és milyen témák kerülhetnek elő a vizsgán? Mutatjuk a legfontosabb szabályokat.

  • Eduline

Ide kattintva már megnézhetitek a töriérettségi összes feladatsorának nem hivatalos, szaktanár átal kidolgozott megoldását.

A középszintű esszéfeladatokban két kronológiai szakasz van: az ókortól 1849-ig és 1849-től napjainkig. Ezekben a feladatokban rövidebb/hosszabb szövegben kell kifejtenetek a megadott témát, ehhez minden feladatnál forrás (szöveg, kép, adat, térkép stb.) is a segítségetekre lesz.

Milyenek a középszintű esszék?

Középszinten a feladatsor kétféle típusú kifejtendő feladatot tartalmaz. Van két rövid feladat, ahol kb. 100-130 szóban, egy kb. 12-16 soros szöveget kell írnotok. Ezek egyetemes történelemre vonatkozó feladatotok (amelyek közül az egyik az 1849 előtti, a másik az 1849 utáni korszakkal kapcsolatos).

Emellett van két hosszú feladat, amelyről kb. 210-260 szóban, kb. 26-32 soros esszét kell írni. Ezek a magyar történelemre vonatkoznak, közülük az egyik az 1849 előtti, a másik az 1849 utáni korszakokkal kapcsolatos.

Nagyon fontos, hogy hiába láttok összesen négy esszékérdést, ezek közül kell kettőt választanotok: egyet az egyetemes történelemre vonatkozó két feladat közül, egyet pedig a magyar történelemre vonatkozó két feladat közül.

Nem mindegy, milyen esszépárosítást választotok

Ha az általatok választott rövid esszé az 1849 előtti korszakokra vonatkozik, akkor a hosszú esszéteknek az 1849 utáni korszakokra kell vonatkoznia és fordítva. Tehát ha a választott rövid esszé az 1849 utáni korszakokra vonatkozik, akkor a hosszú esszének az 1849 előtti korszakokra kell vonatkoznia. Ne felejtsétek el megjelölni a feladatlapon a választásotokat.

Folyamatosan frissülő tudósításunkat a töriérettségiről itt találjátok:

 

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkatitt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2022-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

 

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.