Pontozás, feladatok és a szóbeli: itt van minden, amit a matekérettségiről tudni kell

Összeszedtük a legfontosabb infókat a közép- és az emelt szintű matekérettségiről.

  • Bezzeg Hanna

 

Az első, 45 perces feladatlap 10-12 rövid feladatot tartalmaz, amelyek az alapfogalmak, definíciók és egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzik. A feladatlapban előfordulhat néhány igaz-hamis állítást tartalmazó vagy egyszerű feleletválasztós feladat is, de a feladatok többsége nyílt végű.

A II. vizsgarész megoldására 135 percetek lesz, az időt szabadon oszthatjátok be. Ez ugyanis további két részből áll. Az „A” részben három, egyenként 9-14 pontos feladatot kell megoldani, ezek több részkérdésből állnak. A II. „B” rész három, egyenként 17 pontos feladatot tartalmaz, amelyből kettőt kell választanotok és megoldanotok – az értékeléskor csak ezt a két feladatot veszik figyelembe. Ezek összetett feladatok, általában több témakört is érintenek és több részkérdésből állnak.

A vizsga emelt szinten is két részből áll, viszont itt már nincs meghatározva, melyiket mennyi idő alatt oldhatjátok meg, szabadon választhatjátok meg a feladatok sorrendjét.

Az I. részfeladatsor négy feladatból áll. A vizsgakövetelmény szerint ezek az emelt szintű követelmények alapján egyszerűnek tekinthetők, többnyire a középszintű követelmények ismeretében is megoldhatók. A négy feladat közül legalább három több részkérdést is tartalmaz.

A II. részfeladatsorban öt, egyenként 16 pontos feladatot fogtok kapni. Ezek közül legalább kettőben a gyakorlati életben előforduló szituációból származik a probléma, így a megoldáshoz a szöveget a vizsgázónak le kell fordítania a matematika nyelvére, azaz matematikai modellt kell alkotnia, abban számításokat végeznie, s a kapott eredményeket az eredeti probléma szempontjából értelmezve kell válaszolnia a felvetett kérdésekre. Az öt feladatból négyet kell megoldanotok, és az értékelés során is csak négyet vesznek figyelembe. A feladatok több részkérdést tartalmaznak, és általában több témakör ismeretanyagára támaszkodnak.

Mennyi időtök lesz?

Középszinten 180 perc alatt kell végeznetek a feladatokkal, emelt szinten 240 percetek lesz.

Hogyan pontozzák a feladatlapokat?

A rövidebb feladatokat tartalmazó első feladatlappal maximum 30 pontot lehet szerezni, míg a második feladatlap 70 pontot ér. A II/A rész három, egyenként 9-14 pontos feladatot tartalmaz, míg a II/B részben három, egyenként 17 pontos feladat van, amelyből kettőt választhattok, csak ezeket értékelik.

Az emelt az első részben négy feladattal legfeljebb 51, a második részben pedig legfeljebb 64 pontot lehet összegyűjteni (feladatonként 16-ot), ami azt jelenti, hogy összesen maximum 115 pontot szerezhettek.

Mire számíthattok a szóbelin?

A középszintű érettségiken az az alapszabály, hogy ha egy tárgy több vizsgarészből áll, minden vizsgarészből legalább 12 százalékot kell teljesítenetek ahhoz, hogy legalább kettest kaphassatok - áll az Oktatási Hivatal (OH) tájékoztatójában. Ha valamelyik vizsgarészből nem éritek el a 12 százalékot, a többi vizsgarész eredményétől függetlenül az érettségi vizsgátok elégtelen lesz.

A középszintű matekérettségi azonban kivételt jelent, matekból ugyanis csak azoknak kell szóbeli vizsgára menniük, akik a 100 pontos írásbelin legalább 12 százalékot szereztek, a 25 pontot azonban nem érték el.

Milyen segédeszközöket használhattok?

A közép- és az emelt szintű vizsgán is több segédeszközt használhattok: lehet nálatok függvénytáblázat, egyidejűleg akár többféle is. Használhattok továbbá szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológépet, körzőt, vonalzót, illetve szögmérőt. Ezekről azonban magatoknak kell gondoskodnotok, a vizsga pedig alatt nem cserélgethetitek az eszközöket egymás között.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkatitt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2022-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Milyen részekből áll a vizsga?
Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.