„Ezt a Szabó Magda-novellát sokkal könnyebb élvezni, mint értelmezni és elemezni” – mondta a középszintű magyarérettségi egyik esszéfeladatáról az Eduline által megkérdezett magyartanár. Az összehasonlító elemzés viszont kellemes meglepetést okozhatott a diákoknak, az egyik költemény ugyanis a tananyag része.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az írásbeli második részében két elemzési feladat közül választhatnak a diákok: vagy egy Szabó Magda-novellát elemeznek a megadott szempontok alapján, vagy egy Janus Pannonius- és egy Juhász Gyula-verset hasonlítanak össze.
A szaktanár szerint a diákoknak tavaly jóval könnyebb dolguk volt a Mikszáth Kálmán-novellával, „itt a feladat is nehezebben érthető, mert a diákok egy része nehezen tudja értelmezni azt a kifejezést, hogy „elbeszéléstechnikai eszközök”, így nem biztos, hogy egészen egyértelmű lesz számukra, pontosan milyen elemzést várnak tőlük”. Szabó Magda egyébként a középiskolai tananyag része, de nem minden osztályban beszélnek róla, a regényei jóval ismertebbek a nagyközönség számára, mint a novellái.
„Nagyon örülök, hogy női szerző is szerepel az érettségin, ráadásul egy olyan szerző, aki a 20. századi irodalom meghatározó szereplője, mégis kevesebb szó esik róla az irodalomoktatásban” – magyarázza a szaktanár. Szerinte ezt a szöveget nagyon élvezetes olvasni, „lehet, hogy ez is szimpatikussá teszi a diákoknál”. „Amit tanultak a novellák elemzéséről, azt ennél a feladatnál is lehet használni, de meg kell érteni, hogy milyen szempontból kell a szöveghez nyúlni. Mindenesetre nehezebb feladat, mint a tavalyi” – teszi hozzá.
Egy nagyon ismert verset kaptak a vizsgázók
Aki nem szeretne novellát elemezni, választhatja az összehasonlító műelemzést is. „A feladat első ránézésre megnyugtatja a diákok egy részét, hiszen két tanult szerzőről van szó. A Janus Pannonius-vers ráadásul a tananyag része, az összehasonlítás fő szempontja pedig egyértelmű” – magyarázza a magyartanár.
Hozzáteszi: egyik mű sem formabontó, klasszikus líra, a formájuk könnyen elemezhető, ráadásul a Janus Pannonius-versnél a keletkezési körülményeket is ismerik a középiskolások. „Ezt a feladatot könnyen meg lehet oldani, például a két szerzői álláspontot kéri számon, ami világosan kiszedhető a szövegből” – magyarázza.
A szaktanár szerint a diákok szempontjából jó hír, ha egy ismert verset kell elemezniük, „ilyenkor megmutathatják szövegértési képességeiket, de tudnak támaszkodni az ismereteikre is”.
Az első infókat a szövegértés feladatrészről itt, a rövid szövegalkotási feladatról pedig itt olvashatjátok. Az Eduline szaktanárt is megkérdezett a feladatokról, véleményét a szövegértésről ide kattintva , a rövid szövegalkotásról pedig itt éritek el.
A mai vizsga legfontosabb részleteit a folyamatosan frissülő tudósításunkban olvashatjátok:
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2022-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
