Ahogy arról korábban beszámoltunk, az írásbeli második részében két elemzési feladat közül választhatnak a diákok: vagy egy Szabó Magda-novellát elemeznek a megadott szempontok alapján, vagy egy Janus Pannonius- és egy Juhász Gyula-verset hasonlítanak össze.
A szaktanár szerint a diákoknak tavaly jóval könnyebb dolguk volt a Mikszáth Kálmán-novellával, „itt a feladat is nehezebben érthető, mert a diákok egy része nehezen tudja értelmezni azt a kifejezést, hogy „elbeszéléstechnikai eszközök”, így nem biztos, hogy egészen egyértelmű lesz számukra, pontosan milyen elemzést várnak tőlük”. Szabó Magda egyébként a középiskolai tananyag része, de nem minden osztályban beszélnek róla, a regényei jóval ismertebbek a nagyközönség számára, mint a novellái.
„Nagyon örülök, hogy női szerző is szerepel az érettségin, ráadásul egy olyan szerző, aki a 20. századi irodalom meghatározó szereplője, mégis kevesebb szó esik róla az irodalomoktatásban” – magyarázza a szaktanár. Szerinte ezt a szöveget nagyon élvezetes olvasni, „lehet, hogy ez is szimpatikussá teszi a diákoknál”. „Amit tanultak a novellák elemzéséről, azt ennél a feladatnál is lehet használni, de meg kell érteni, hogy milyen szempontból kell a szöveghez nyúlni. Mindenesetre nehezebb feladat, mint a tavalyi” – teszi hozzá.
Egy nagyon ismert verset kaptak a vizsgázók
Aki nem szeretne novellát elemezni, választhatja az összehasonlító műelemzést is. „A feladat első ránézésre megnyugtatja a diákok egy részét, hiszen két tanult szerzőről van szó. A Janus Pannonius-vers ráadásul a tananyag része, az összehasonlítás fő szempontja pedig egyértelmű” – magyarázza a magyartanár.
Hozzáteszi: egyik mű sem formabontó, klasszikus líra, a formájuk könnyen elemezhető, ráadásul a Janus Pannonius-versnél a keletkezési körülményeket is ismerik a középiskolások. „Ezt a feladatot könnyen meg lehet oldani, például a két szerzői álláspontot kéri számon, ami világosan kiszedhető a szövegből” – magyarázza.
A szaktanár szerint a diákok szempontjából jó hír, ha egy ismert verset kell elemezniük, „ilyenkor megmutathatják szövegértési képességeiket, de tudnak támaszkodni az ismereteikre is”.
Az első infókat a szövegértés feladatrészről itt, a rövid szövegalkotási feladatról pedig itt olvashatjátok. Az Eduline szaktanárt is megkérdezett a feladatokról, véleményét a szövegértésről ide kattintva , a rövid szövegalkotásról pedig itt éritek el.
A mai vizsga legfontosabb részleteit a folyamatosan frissülő tudósításunkban olvashatjátok:
|
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2022-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
