5+1 meglepő tény az érettségiről

Évről évre ugyanabból a tárgyból szerzik a legjobb jegyeket az érettségizők. De hány tárgyból készítenek feladatsorokat, és milyen az átlageredmény?

  • Bezzeg Hanna

1. Egyre több tárgyból vizsgázhattok

2017-ben még "csak" 175 tárgyból lehetett középszinten, 94-ből pedig emelt szinten érettségizni, tavaly már 183 középszintű és 120 emelt szintű tárgyból vizsgázhattak.

2. Sok tárgyból érhető el idegen nyelvű vizsga

Tavaly középszinten 15, emelt szinten 11 tárgyból szerveztek idegen nyelvű vizsgákat. A töri- vagy a matekértettségit 10 különböző nyelven is írhatták a vizsgázók.

3. Minden évben több százezer vizsgát tesznek

Tavaly összesen 418 329 vizsgát tettek a diákok, ebből 320 ezer volt középszintű, 65 ezer pedig emelt szintű. 67 ezren érettségi bizonyítványt kaptak, 22 ezren tanúsítványt szereztek.

4. Minden évben 3,6 körül mozog az érettségik átlaga

Tavaly 3,65 volt az összesített érettségi átlag, és mindössze 1,26 százalék volt az elbukott vizsgák aránya.

5. Ebből a tárgyból szerzik a legjobb jegyeket

Ha a választható tárgyakat is nézzük, akkor a fizikások teljesítenek a legjobban, ebből a tárgyból az érettségi átlag általában 70 százalék feletti.

+1. Emelt szinten az idegen nyelvek tarolnak

Az emelt szintű érettségi tavaly és a korábbi években is angolból és németből sikerült a legjobban. A tavaly angolból vizsgázók átlagosan 74,60 százalékot, a németesek 70,95 százalékot szereztek.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.