2 700-zal kevesebben jelentkeztek idén egyetemre és főiskolára, mint tavaly. 2020 után megint százezer alatt van a felvételizők száma.
Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal (OH) megbízott elnöke az Innovációs és Technológiai Minisztérium csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a modellváltást megelőző utolsó évhez (azaz 2020-hoz) képest minden területen nőtt a jelentkezők száma.
Idén 99 192-en felvételiznek a felsőoktatásba.
Ha azonban nem a 2020-as, hanem a 2021-es számokat nézzük, ez ismét visszaesés. A 2021-es általános felvételin ugyanis 101 881 diák jelentkezett egyetemre.
2020-ban valóban alacsonyabb volt a jelentkezők száma az ideinél - akkor 91 458-an próbáltak bejutni a felsőoktatásba -, ám abban az évben a koronavírus-járvány miatt negatív rekord született, körülbelül 20 ezerrel kevesebben felvételiztek egyetemre, főiskolára, mint egy évvel korábban.
Vanó Renáta, az OH felsőoktatási elnökhelyettese egyébként arról is beszélt, hogy a legnépszerűbb képzési terület évek óta a gazdálkodástudományi, a műszaki, a bölcsészettudományi, a pedagógusi, az orvos- és egészségtudományi, valamint az informatikai.
Tovább emelkednek, stagnálnak vagy csökkennek a ponthatárok a jogászképzéseken? Megnéztük, hogyan alakult a jelentkezők száma, hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg az egyetemek, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Ne legyen kötelező a digitális munkarend a középiskolában az érettségik idején, lehessen tanítás nélküli munkanap a tanév első és utolsó napja - ilyeneket, és ehhez hasonlókat javasolt a Tanítanék Mozgalom a 2026/2027-es tanév rendjének társadalmi egyeztetésén.
A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.
Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A közoktatási tanévhez képest a 2026/2027-es szakképzési tanév hamarabb ér majd véget, és az ideihez képest rövidebb is lesz.
A MOE a téli szünet idejére is lehetővé tenné az óvodák átmeneti bezárását bizonyos feltételek mellett. A szervezet szerint a módosítások egyszerre segítenék az óvodapedagógusok törvényes szabadságának kiadását, a fenntarthatóbb működést és a családok kiszámíthatóbb tervezését.
