Felvételi: három eset, amikor nem érdemes változtatni a szakok sorrendjén

Hamarosan itt az idei felvételi ügyintézési időszaka, ilyenkor változtathattok többek között a szakok sorrendjén. De van, amikor a sorrendmódosítás nem a legjobb választás.

  • Eduline

Ilyen eset például, ha egy megjelölt szakon kötelező az alkalmassági vizsga, de az nem sikerült, azaz „nem felelt meg" vagy „nem jelent meg" eredményt kaptatok (ilyenkor biztosak lehettek abban, hogy nem kerültök be a képzésre, akárhány pontotok is lenne). Jó hír, hogy ezt a jelentkezési helyet nem is veszik figyelembe, az összes többit azonban igen – tehát lényegében olyan, mintha nem is lenne ott, emiatt nem is érdemes külön módosítani a sorrenden.

Akkor sem kell variálni, ha az érettségi eredményeitek, illetve a korábbi évek ponthatárai miatt úgy érzitek, nem lesz elég az összpontszámotok az első helyen álló szakhoz. A ponthatárok alakulását ugyanis nagyon sok tényező befolyásolja: az adott szakra jelentkezők száma, az intézmények által oda felvehető létszám (kapacitás), a többi jelentkező pontszáma, de még az is, hogy ők hányadik helyre sorolták ugyanezt a képzést. Így előfordulhat, hogy a pontszámotok mégis elegendő lesz, viszont mivel időközben hátrébb soroltátok az álomszakotokat, ezért valamelyik kevésbé szimpatikus, de (a módosítás miatt) a sorrendben előrébb szereplő intézménybe kerültök be.

Olyankor sem érdemes módosítani, ha mégsem akartok egy képzésre bekerülni, ilyenkor előnyösebb inkább annak visszavonását kérni. A jelentkezési helyek visszavonása ugyanis nem számít bele a sorrendmódosításba, arra ettől függetlenül van lehetőségetek. Visszavonni jelentkezési helyet tetszőleges alkalommal lehet, de ilyenkor is körültekintőnek kell lenni: a visszavonás sem visszavonható, vagyis a visszavont jelentkezési helyet nem lehet újból aktiválni, és nem lehet helyette új képzést sem megjelölni.

Meddig lehet módosítani?

Az ügyintézési időszak április 19-én kezdődik, a szakok sorrendjén egy alkalommal, legkésőbb 2022. július 7-ig változtathattok.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.