Felvételi: három eset, amikor nem érdemes változtatni a szakok sorrendjén

Hamarosan itt az idei felvételi ügyintézési időszaka, ilyenkor változtathattok többek között a szakok sorrendjén. De van, amikor a sorrendmódosítás nem a legjobb választás.

  • Eduline

Ilyen eset például, ha egy megjelölt szakon kötelező az alkalmassági vizsga, de az nem sikerült, azaz „nem felelt meg" vagy „nem jelent meg" eredményt kaptatok (ilyenkor biztosak lehettek abban, hogy nem kerültök be a képzésre, akárhány pontotok is lenne). Jó hír, hogy ezt a jelentkezési helyet nem is veszik figyelembe, az összes többit azonban igen – tehát lényegében olyan, mintha nem is lenne ott, emiatt nem is érdemes külön módosítani a sorrenden.

Akkor sem kell variálni, ha az érettségi eredményeitek, illetve a korábbi évek ponthatárai miatt úgy érzitek, nem lesz elég az összpontszámotok az első helyen álló szakhoz. A ponthatárok alakulását ugyanis nagyon sok tényező befolyásolja: az adott szakra jelentkezők száma, az intézmények által oda felvehető létszám (kapacitás), a többi jelentkező pontszáma, de még az is, hogy ők hányadik helyre sorolták ugyanezt a képzést. Így előfordulhat, hogy a pontszámotok mégis elegendő lesz, viszont mivel időközben hátrébb soroltátok az álomszakotokat, ezért valamelyik kevésbé szimpatikus, de (a módosítás miatt) a sorrendben előrébb szereplő intézménybe kerültök be.

Olyankor sem érdemes módosítani, ha mégsem akartok egy képzésre bekerülni, ilyenkor előnyösebb inkább annak visszavonását kérni. A jelentkezési helyek visszavonása ugyanis nem számít bele a sorrendmódosításba, arra ettől függetlenül van lehetőségetek. Visszavonni jelentkezési helyet tetszőleges alkalommal lehet, de ilyenkor is körültekintőnek kell lenni: a visszavonás sem visszavonható, vagyis a visszavont jelentkezési helyet nem lehet újból aktiválni, és nem lehet helyette új képzést sem megjelölni.

Meddig lehet módosítani?

Az ügyintézési időszak április 19-én kezdődik, a szakok sorrendjén egy alkalommal, legkésőbb 2022. július 7-ig változtathattok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógiai felelősség része annak felismerése is, ha valaki nem kérdez, mégis segítségre szorul”

Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.