Lazítottak az érettségi Covid-szabályain, idén már nem lesz „létszámstop” a tantermekben

Két év után először lazítottak az érettségi vizsgák járványügyi szabályain, törölték például azt az előírást, amely alapján maximum tíz diák írásbelizhet egy teremben. Idén már a maszkviselést sem tehetik kötelezővé az iskolaigazgatók az érettségizők vagy a felügyelő tanárok számára: a maszk csak "ajánlott".

  • Szabó Fruzsina

A koronavírus-járvány 2020-as berobbanása óta az egyik legfontosabb iskolai járványügyi szabály a létszámkorlát volt: akár érettségit, akár középiskolai írásbeli felvételit szerveztek az intézmények, úgy kellett elkészíteniük a diákok beosztását, hogy egy tanteremben maximum tízen vizsgázhattak - így tudták ugyanis tartani a másfél méteres védőtávolságot.

Az idei tavaszi érettségik járványügyi előírásait tartalmazó, még január végén közzétett dokumentumban is szerepelt ez az előírás. Abban külön kiemelték, hogy az írásbeliken továbbra is tartani kell a másfél méteres távolságot a diákok között, és legfeljebb tíz végzős vizsgázhat egy tanteremben. A maszkviselést már akkor sem tették kötelezővé, a döntés jogát az iskolaigazgatóknak adták.

„Az érettségi vizsgaszervezés során javasolt egészségvédelmi intézkedések” című, néhány napja frissített tájékoztatóból azonban mindez kikderült. A dokumentum alapján az idei tavaszi érettségiken nem kötelező tartani a másfél méteres védőtávolságot, és a termekben tíznél több diák is írásbelizhet, sőt a szövegből az is kiderül, hogy az iskolaigazgatók mégsem tehetik kötelezővé a maszkviselést: az a vizsgázók és a felügyelő tanárok számára is csak „javasolt, de nem kötelező”.

Ezek helyett azt javasolják az iskoláknak, hogy legyen a termekben kézfertőtlenítő, „és ennek használatára hívják fel a vizsgára felügyelők és a vizsgázók figyelmét is”. Emellett azt kérik a tanároktól: ügyeljenek arra, hogy a diákok az írásbeli előtt „a legrövidebb úton és idő alatt” foglalják el a helyüket, és miután befejezték a dolgozatot, tegyenek ugyanígy. „Covid-biztos” maradt ugyanakkor a dolgozatok beszedése: az írásbeli végén egyszerre csak egy diák adhatja le majd a feladatsorát.

Idén újra lesznek szóbeli vizsgák

Két év után idén egyébként már a szóbeli érettségi vizsgákat is megtartják - erről még februárban számoltunk be.

Az előző két évfolyamnak nem kellett szóbelire készülnie. A 2020-as érettségi szezon kezdete előtt pár héttel jelentette be a kormány, hogy az írásbeli vizsgákat megtartják, a szóbeli vizsgákat azonban nem. Nem csak járványügyi okok miatt, bár a több tízezer diákot érintő vizsga megszervezése rizikósnak tűnt: a 12. évfolyamosok pont a felkészülési időszak kellős közepén kényszerültek átállni az online oktatásra, amely eléggé döcögött.

Egy évvel később, 2021 áprilisában ugyanígy döntött a kormány, és ez aligha lepett meg bárkit is, a 2020/2021-es tanévben a középiskolások ugyanis hónapokig online tanultak. A 2020-as és a 2021-es őszi érettségi időszakban egyébként megtartották a szóbeliket is - igaz, akkor jóval kevesebben vizsgáznak, mint tavasszal.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.