Két év után először lazítottak az érettségi vizsgák járványügyi szabályain, törölték például azt az előírást, amely alapján maximum tíz diák írásbelizhet egy teremben. Idén már a maszkviselést sem tehetik kötelezővé az iskolaigazgatók az érettségizők vagy a felügyelő tanárok számára: a maszk csak "ajánlott".
A koronavírus-járvány 2020-as berobbanása óta az egyik legfontosabb iskolai járványügyi szabály a létszámkorlát volt: akár érettségit, akár középiskolai írásbeli felvételit szerveztek az intézmények, úgy kellett elkészíteniük a diákok beosztását, hogy egy tanteremben maximum tízen vizsgázhattak - így tudták ugyanis tartani a másfél méteres védőtávolságot.
Az idei tavaszi érettségik járványügyi előírásait tartalmazó, még január végén közzétett dokumentumban is szerepelt ez az előírás. Abban külön kiemelték, hogy az írásbeliken továbbra is tartani kell a másfél méteres távolságot a diákok között, és legfeljebb tíz végzős vizsgázhat egy tanteremben. A maszkviselést már akkor sem tették kötelezővé, a döntés jogát az iskolaigazgatóknak adták.
„Az érettségi vizsgaszervezés során javasolt egészségvédelmi intézkedések” című, néhány napja frissített tájékoztatóból azonban mindez kikderült. A dokumentum alapján az idei tavaszi érettségiken nem kötelező tartani a másfél méteres védőtávolságot, és a termekben tíznél több diák is írásbelizhet, sőt a szövegből az is kiderül, hogy az iskolaigazgatók mégsem tehetik kötelezővé a maszkviselést: az a vizsgázók és a felügyelő tanárok számára is csak „javasolt, de nem kötelező”.
Ezek helyett azt javasolják az iskoláknak, hogy legyen a termekben kézfertőtlenítő, „és ennek használatára hívják fel a vizsgára felügyelők és a vizsgázók figyelmét is”. Emellett azt kérik a tanároktól: ügyeljenek arra, hogy a diákok az írásbeli előtt „a legrövidebb úton és idő alatt” foglalják el a helyüket, és miután befejezték a dolgozatot, tegyenek ugyanígy. „Covid-biztos” maradt ugyanakkor a dolgozatok beszedése: az írásbeli végén egyszerre csak egy diák adhatja le majd a feladatsorát.
Idén újra lesznek szóbeli vizsgák
Két év után idén egyébként már a szóbeli érettségi vizsgákat is megtartják - erről még februárban számoltunk be.
Az előző két évfolyamnak nem kellett szóbelire készülnie. A 2020-as érettségi szezon kezdete előtt pár héttel jelentette be a kormány, hogy az írásbeli vizsgákat megtartják, a szóbeli vizsgákat azonban nem. Nem csak járványügyi okok miatt, bár a több tízezer diákot érintő vizsga megszervezése rizikósnak tűnt: a 12. évfolyamosok pont a felkészülési időszak kellős közepén kényszerültek átállni az online oktatásra, amely eléggé döcögött.
Egy évvel később, 2021 áprilisában ugyanígy döntött a kormány, és ez aligha lepett meg bárkit is, a 2020/2021-es tanévben a középiskolások ugyanis hónapokig online tanultak. A 2020-as és a 2021-es őszi érettségi időszakban egyébként megtartották a szóbeliket is - igaz, akkor jóval kevesebben vizsgáznak, mint tavasszal.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
