Lazítottak az érettségi Covid-szabályain, idén már nem lesz „létszámstop” a tantermekben

Két év után először lazítottak az érettségi vizsgák járványügyi szabályain, törölték például azt az előírást, amely alapján maximum tíz diák írásbelizhet egy teremben. Idén már a maszkviselést sem tehetik kötelezővé az iskolaigazgatók az érettségizők vagy a felügyelő tanárok számára: a maszk csak "ajánlott".

  • Szabó Fruzsina

A koronavírus-járvány 2020-as berobbanása óta az egyik legfontosabb iskolai járványügyi szabály a létszámkorlát volt: akár érettségit, akár középiskolai írásbeli felvételit szerveztek az intézmények, úgy kellett elkészíteniük a diákok beosztását, hogy egy tanteremben maximum tízen vizsgázhattak - így tudták ugyanis tartani a másfél méteres védőtávolságot.

Az idei tavaszi érettségik járványügyi előírásait tartalmazó, még január végén közzétett dokumentumban is szerepelt ez az előírás. Abban külön kiemelték, hogy az írásbeliken továbbra is tartani kell a másfél méteres távolságot a diákok között, és legfeljebb tíz végzős vizsgázhat egy tanteremben. A maszkviselést már akkor sem tették kötelezővé, a döntés jogát az iskolaigazgatóknak adták.

„Az érettségi vizsgaszervezés során javasolt egészségvédelmi intézkedések” című, néhány napja frissített tájékoztatóból azonban mindez kikderült. A dokumentum alapján az idei tavaszi érettségiken nem kötelező tartani a másfél méteres védőtávolságot, és a termekben tíznél több diák is írásbelizhet, sőt a szövegből az is kiderül, hogy az iskolaigazgatók mégsem tehetik kötelezővé a maszkviselést: az a vizsgázók és a felügyelő tanárok számára is csak „javasolt, de nem kötelező”.

Ezek helyett azt javasolják az iskoláknak, hogy legyen a termekben kézfertőtlenítő, „és ennek használatára hívják fel a vizsgára felügyelők és a vizsgázók figyelmét is”. Emellett azt kérik a tanároktól: ügyeljenek arra, hogy a diákok az írásbeli előtt „a legrövidebb úton és idő alatt” foglalják el a helyüket, és miután befejezték a dolgozatot, tegyenek ugyanígy. „Covid-biztos” maradt ugyanakkor a dolgozatok beszedése: az írásbeli végén egyszerre csak egy diák adhatja le majd a feladatsorát.

Idén újra lesznek szóbeli vizsgák

Két év után idén egyébként már a szóbeli érettségi vizsgákat is megtartják - erről még februárban számoltunk be.

Az előző két évfolyamnak nem kellett szóbelire készülnie. A 2020-as érettségi szezon kezdete előtt pár héttel jelentette be a kormány, hogy az írásbeli vizsgákat megtartják, a szóbeli vizsgákat azonban nem. Nem csak járványügyi okok miatt, bár a több tízezer diákot érintő vizsga megszervezése rizikósnak tűnt: a 12. évfolyamosok pont a felkészülési időszak kellős közepén kényszerültek átállni az online oktatásra, amely eléggé döcögött.

Egy évvel később, 2021 áprilisában ugyanígy döntött a kormány, és ez aligha lepett meg bárkit is, a 2020/2021-es tanévben a középiskolások ugyanis hónapokig online tanultak. A 2020-as és a 2021-es őszi érettségi időszakban egyébként megtartották a szóbeliket is - igaz, akkor jóval kevesebben vizsgáznak, mint tavasszal.

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.