Idén is bukhatjátok a felvételit, ha ezekre a vizsgákra nem mentek el

Egyes szakokon az egyetemek szervezhetnek egészségügyi vizsgálatot, pályaalkalmassági vizsgálatot, nem magyar állampolgárok számára pedig magyar nyelvi alkalmassági vizsgát – összefoglaló néven alkalmassági vizsgát. Ha ezeket kihagyjátok, nem kerülhettek be az adott képzésre.

  • Eduline

Ha a felsőoktatási intézmények alkalmassági, gyakorlati vizsgát vagy - elsősorban mesterképzésekben - felvételi vizsgát írnak elő, arról a Felvin, az adott szak leírásánál és az intézményi meghirdetéseknél találhattok részleteket. Az alkalmassági vizsgák tervezett időpontjait ebben a táblázatban nézhetitek meg.

A vizsgáról értesítést is fogtok kapni az intézménytől. Ha viszont az előbbiekben említett táblázatban jelzett időpont előtt egy héttel még nem érkezett hozzátok ilyen levél, érdemes az adott egyetemnél, főiskolánál érdeklődni - hívja fel a figyelmet a Felvi.

Hány pontot ér az alkalmassági vizsga?

A sikeres alkalmassági vizsgáért nem kaptok többletpontot az egyetemi-főiskolai felvételin. Aki viszont az alkalmassági vizsgán nem jelenik meg vagy „nem felelt meg" minősítést kap, annak a felvételi összpontszáma nulla lesz, tehát nem kerülhet be a kiválasztott szakra.

Az is nagyon fontos, hogy az azonos típusú alkalmassági vizsgát csak egyszer kell letenni, és azt minden intézményben, ahol alkalmassági vizsga előírt követelmény, elfogadják. A gyakorlatban ez az jelenti, hogy ha például több tanító képzést is megjelöltetek, akkor csak egy alkalmassági vizsgára kell elmennetek. A behívó intézmény mindig az lesz, amelyik a jelentkezéskor megjelölt sorrendben – az adott szakokat vizsgálva – előrébb áll, írja a Felvi. Abban az esetben viszont, ha csecsemő- és kisgyermeknevelő, illetve tanító szak is szerepel a jelentkezési listátokban, két alkalmassági vizsga vár rátok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.