Felvételi 2022: ezeket a dátumokat, határidőket minden jelentkezőnek ismernie kell

Február 15-ig lehetett idén is jelentkezni a szeptemberben induló egyetemi képzésekre. A felvételinek azonban itt még nincs vége, mondhatnánk úgy is, hogy a java még hátravan. Összegyűjtöttük az idei menetrendet.

  • Eduline

Mi lesz a legközelebbi fontos dátum?

2022. február 20., a hitelesítés határideje. Ha ezt elfelejtitek, a jelentkezésetek érvénytelen lesz. A hitelesítést megtehetitek Ügyfélkapun keresztül vagy a kinyomtatott, aláírt hitelesítő adatlap postára adásával. A részletekről itt írtunk le mindent.

Mi vár rátok ezután?

A következő táblázatban megnézhetitek a fontos dátumokat, teendőket:

IdőpontokTeendők
Legkésőbb 2022. április 20-tólIndul a felvételi ügyintézési időszaka, ami azt jelenti, hogy ekkor lesz lehetőségetek a dokumentumpótlásra, a sorrendmódosításra, jelentkezési hely törlésére, illetve az adataitok módosítására is.
2022. június 23-igAmennyiben az adatok feldolgozásánál megállapítják, hogy a felvételi jelentkezéseteket hiányosan nyújtottátok be, felszólítást kaptok a pótlására.
2022. június 23-igKiküldik a jelentkezésről szóló általános tájékoztatót.
2022. július 7.A felvételi kérelem benyújtását követően megszerzett dokumentumok benyújtásának, új adatok rögzítésének, továbbá az egyszeri sorrendmódosítás határideje.
2022. július 13.A felvételi évében külföldi érettségi bizonyítványt és felsőfokú oklevelet szerzett jelentkezők dokumentumfeltöltési határideje.
2022. július 21.Várhatóan ekkor hirdetik ki a felvételi ponthatárokat.
Legkésőbb 2022. augusztus 5-igMegkapjátok a besorolásról szóló határozatot az E-felvételiben, amiről e-mailben is értesítenek titeket.
Legkésőbb 2022. augusztus 8-igA felsőfokú intézmény is kiküldi a felvételt nyert hallgatóknak e-mailben vagy postai úton a felvételi határozatot.
A döntés közlésétől számított 15 napon belülVan lehetőségetek benyújtani a jogorvoslati kérelmet.
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.