Milyen középiskolai jegyek számítanak a felvételin?

Tanulmányi pontokból idén is legfeljebb 200-at gyűjthettek. De milyen középiskolai eredmények számítanak? Itt a lista.

  • Eduline

A tanulmányi pontokba kizárólag a középiskolában megszerzett eredmények számítják be, vagyis a 9-12. évfolyam (nyelvi előkészítő év esetében a 9-13. évfolyam) eredményeit - hívja fel a figyelmet a felvételi tájékoztató.  A következő öt tantárgy utolsó két tanult év végi osztályzatait kell összeadni:

  1. magyar nyelv és irodalom (évenként a két osztályzat számtani átlaga, kerekítés nélkül),
  2. történelem,
  3. matematika,
  4. legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom),
  5. egy, legalább két évig tanult választott természettudományos tantárgy vagy két, legalább egy évig tanult, választott természettudományos tantárgy. Természettudományos tantárgyak: fizika, kémia, biológia, földrajz (földünk és környezetünk), természetismeret, természettudomány.

Az így kapott eredmény kétszerese jelenti a tanulmányi pontok legfeljebb 100 pontot képező részét. Pontszámító kalkulátorunkat itt próbálhatjátok ki.

Hogyan kell igazolni?

A középiskolai eredmények kiszámításához be kell küldenetek a középiskola utolsó két évfolyamáról a bizonyítvány másolatát (vagy ha valamelyik kötelező tárgyat/nyelvet/természettudományos tárgyat korábban tanultátok, akkor annak az évnek a bizonyítványát is).

A további pontszámítási részleteket itt nézhetitek meg.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.