Megvannak a friss adatok, 5300-an jelentkeztek a keresztféléves felvételire

Több mint ötezren jelentkeztek a 2022 februárjában induló felsőoktatási képzésekre, közülük a legtöbben állami ösztöndíjas mesterképzést, azokon belül pedig gazdaságtudományi és műszaki szakokat jelöltek meg első helyen - közölte az Oktatási Hivatal (OH) hétfőn.

  • Eduline/MTI

5371-en jelentkeztek keresztféléves képzésre, mesterképzésre 4525-en, alapképzésre 688-an, felsőoktatási szakképzésre pedig 158-an jelentkeztek első helyen. A mesterképzésre jelentkezők 95 százaléka állami ösztöndíjas formára jelentkezett. A mesterképzések elsőhelyes jelentkezései alapján idén is a gazdaságtudományi és a műszaki szakok a legnépszerűbbek. 

Jelenleg a felvételizők által rögzített adatokat és a feltöltött dokumentumokat dolgozzák fel. A jelentkezők az E-felvételi rendszerben ellenőrizhetik a felvételi nyilvántartásban szereplő adataikat, dokumentumaikat, pontszámaikat.

A felvételi kérelem benyújtását követően megszerzett dokumentumok másolatait január 10-ig lehet feltölteni az E-felvételi rendszerébe, illetve postai úton is be lehet küldeni az OH-nak. Szintén január 10-ig van lehetőségük a jelentkezőknek arra, hogy egy alkalommal módosítsák a jelentkezési sorrendjüket. A ponthatárokat várhatóan január 24-én állapítják meg. A felvettek - a beiratkozást követően - februárban kezdhetik meg felsőoktatási tanulmányaikat.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.