Megvannak a friss adatok, 5300-an jelentkeztek a keresztféléves felvételire

Több mint ötezren jelentkeztek a 2022 februárjában induló felsőoktatási képzésekre, közülük a legtöbben állami ösztöndíjas mesterképzést, azokon belül pedig gazdaságtudományi és műszaki szakokat jelöltek meg első helyen - közölte az Oktatási Hivatal (OH) hétfőn.

  • Eduline/MTI

5371-en jelentkeztek keresztféléves képzésre, mesterképzésre 4525-en, alapképzésre 688-an, felsőoktatási szakképzésre pedig 158-an jelentkeztek első helyen. A mesterképzésre jelentkezők 95 százaléka állami ösztöndíjas formára jelentkezett. A mesterképzések elsőhelyes jelentkezései alapján idén is a gazdaságtudományi és a műszaki szakok a legnépszerűbbek. 

Jelenleg a felvételizők által rögzített adatokat és a feltöltött dokumentumokat dolgozzák fel. A jelentkezők az E-felvételi rendszerben ellenőrizhetik a felvételi nyilvántartásban szereplő adataikat, dokumentumaikat, pontszámaikat.

A felvételi kérelem benyújtását követően megszerzett dokumentumok másolatait január 10-ig lehet feltölteni az E-felvételi rendszerébe, illetve postai úton is be lehet küldeni az OH-nak. Szintén január 10-ig van lehetőségük a jelentkezőknek arra, hogy egy alkalommal módosítsák a jelentkezési sorrendjüket. A ponthatárokat várhatóan január 24-én állapítják meg. A felvettek - a beiratkozást követően - februárban kezdhetik meg felsőoktatási tanulmányaikat.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.