Három fontos lépés a felvételi jelentkezés előtt, amit mindenkinek ellenőriznie kell

Hétfőn lezárul a keresztféléves felvételi jelentkezési időszaka, ha még nem véglegesítettétek a döntseteket, akkor most hozunk pár fontos lépést, amit semmiképp nem hagyjatok ki mielőtt rákattintotok a mentésre.

  • Csik Veronika

Frissítés:

Sorrend

Nem véletlenül kell felállítanotok egy felvételi sorrendet. Az első helyre kerüljön az, ahova a legjobban szeretnétek belekerülni, hátrébb pedig azok, amiket B vagy C tervnek szántok. Fontos a választott képzés finanszírozási formája is - önköltséges vagy csak állami fér bele. Ezt mindenképp mérlegeljétek.

A jelentkezési határidő után már nem vehettek fel új képzést, de a decemberben induló ügyintézési időszakban egyszer változtathattok majd a sorrenden és törölhetttek is jelentkezési helyeket - hívja fel a figyelmet a Felvi is.

Mit kell feltölteni?

A közhiteles nyilvántartásokból érkező dokumentumok másolatait nem kell feltölteni, de minden más, a jelentkezéshez szükséges és már rendelkezésre álló dokumentumot a jelentkezéskor fel kell tölteni. A november 15. után kézhez kapott dokumentumokat majd pótolhatjátok a néhány hét múlva induló ügyintézési időszakban, most nem kell rögzíteni az eredményt sem. De mielőtt leadjátok a jelentkezést, ellenőrizzétek, hogy mindent feltöltöttetek-e.

Hitelesítés

Ez a jelentkezés utolsó lépése, ami nélkül nem is érvényes a felvételitek. Hitelesítéshez a legjobb módszer Ügyfélkapus regisztrációt használni, de ha minden kötél szakad van lehetőségetek a hitelesítő adatlapot kinyomtatva beküldeni azt.

Hitelesítésre a jelentkezési határidő után is van lehetőség, egészen november 20-ig, de ha ez elmarad, akkor minden elveszik.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.