Keményen rámegy a kötelezőkre a 2024-től átalakuló magyarérettségi mintafeladata

Nem csak a kötelező olvasmányok, hanem az évek során előkerülő memoriterek is szerepet kapnak a 2024-től nat-kompatibilissé váló érettségikben.

  • Csik Veronika

Az Oktatási Hivatal a héten közzétette honlapján azokat a mintafeladatokat, amikhez hasonlókat – elvileg – 2024-től kaphatnak majd a vizsgázók. Míg a matekérettségibe a magyar válogatott került be, addig a magyar feladatsorban a kötelezők kerültek elő. A korábban elfogadott módosítások után 2024-től az magyaréerettségi része lesz egy irodalmi feladatlap is, amiben alapvetően "műveltségi teszthez" hasonló alapon kérdeznek a diákoktól, szinte bármit.

Ebbe a feladatrészbe került bele a Szózat is, aminek ugyan megtanulása kötelező, egy vizsgahelyzetben nem csoda, ha a diákoknak csak az első pár sor ugrik be, főleg, ha éppen a Himnusszal keverik össze:

Oktatási Hivatal

Itt kerül elő Csokonai egyik verse is, ahol az első két sort kell felidézni:

Oktatási Hivatal

A műveltségi feladatsorban nem csak a memoriterek, a kötelező olvasmányok is előkerülnek. Az egyik feladat leírása úgy vezeti be a kérdést, "az alábbi nevekkel kötelező olvasmányai során találkozott", itt a diákoknak Kreón és Mirígy neve alapján kell beírniuk a szerzőt és a műcímet egy feladatban, két ponttért.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.