Keményen rámegy a kötelezőkre a 2024-től átalakuló magyarérettségi mintafeladata

Nem csak a kötelező olvasmányok, hanem az évek során előkerülő memoriterek is szerepet kapnak a 2024-től nat-kompatibilissé váló érettségikben.

  • Csik Veronika

Az Oktatási Hivatal a héten közzétette honlapján azokat a mintafeladatokat, amikhez hasonlókat – elvileg – 2024-től kaphatnak majd a vizsgázók. Míg a matekérettségibe a magyar válogatott került be, addig a magyar feladatsorban a kötelezők kerültek elő. A korábban elfogadott módosítások után 2024-től az magyaréerettségi része lesz egy irodalmi feladatlap is, amiben alapvetően "műveltségi teszthez" hasonló alapon kérdeznek a diákoktól, szinte bármit.

Ebbe a feladatrészbe került bele a Szózat is, aminek ugyan megtanulása kötelező, egy vizsgahelyzetben nem csoda, ha a diákoknak csak az első pár sor ugrik be, főleg, ha éppen a Himnusszal keverik össze:

Oktatási Hivatal

Itt kerül elő Csokonai egyik verse is, ahol az első két sort kell felidézni:

Oktatási Hivatal

A műveltségi feladatsorban nem csak a memoriterek, a kötelező olvasmányok is előkerülnek. Az egyik feladat leírása úgy vezeti be a kérdést, "az alábbi nevekkel kötelező olvasmányai során találkozott", itt a diákoknak Kreón és Mirígy neve alapján kell beírniuk a szerzőt és a műcímet egy feladatban, két ponttért.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.