Nem csak a kötelező olvasmányok, hanem az évek során előkerülő memoriterek is szerepet kapnak a 2024-től nat-kompatibilissé váló érettségikben.
Az Oktatási Hivatal a héten közzétette honlapján azokat a mintafeladatokat, amikhez hasonlókat – elvileg – 2024-től kaphatnak majd a vizsgázók. Míg a matekérettségibe a magyar válogatott került be, addig a magyar feladatsorban a kötelezők kerültek elő. A korábban elfogadott módosítások után 2024-től az magyaréerettségi része lesz egy irodalmi feladatlap is, amiben alapvetően "műveltségi teszthez" hasonló alapon kérdeznek a diákoktól, szinte bármit.
Ebbe a feladatrészbe került bele a Szózat is, aminek ugyan megtanulása kötelező, egy vizsgahelyzetben nem csoda, ha a diákoknak csak az első pár sor ugrik be, főleg, ha éppen a Himnusszal keverik össze:
Itt kerül elő Csokonai egyik verse is, ahol az első két sort kell felidézni:
A műveltségi feladatsorban nem csak a memoriterek, a kötelező olvasmányok is előkerülnek. Az egyik feladat leírása úgy vezeti be a kérdést, "az alábbi nevekkel kötelező olvasmányai során találkozott", itt a diákoknak Kreón és Mirígy neve alapján kell beírniuk a szerzőt és a műcímet egy feladatban, két ponttért.
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
