Mindenki arra koncentrál, hogy minél jobban sikerüljön az érettségi, de mi történik akkor, ha már túl vagytok a vizsgán? Hány százalékot kell elérni az ötösért és ez pontokban mit jelent? Mutatjuk.
Hogy megkapjátok az álomjegyet a németérettségin, idén szóbeli vizsga híján az írásbelin kell remekelnetek. De mit is jelent ez pontokban és százalékokban?
Közép szinten
Középszinten összesen a 4 feladatlapból 117 pontot lehet szerezni: az olvasott szöveg értése, a hallott szöveg értése és az íráskészség feladatsorai egyenként 33 pontot érnek, a maradék 18 pontot pedig a nyelvhelyesség teszi ki. Az érettségi százalékhatárai szerint 25%-tól jár a kettes, ami 29 pontot jelent, 40%-tól, azaz 47 ponttól hármas, 60%-tól, szóval 70 ponttól pedig négyes. Közép szinten 80%-tól kaphattok ötöst, ami 94 ponttól jár.
Emelt szinten
Emelt szinten már máshogy vannak elosztva a megszerezhető pontok: a szövegértésért, a nyelvhelyességért, a hallgatásért és az íráskészségért is külön-külön 30 pont jár. Ez azt jelenti, hogy összesen 120 pont kapható, de mivel emelt szintű érettségiről van szó, a ponthatárok is igazodnak a feladatok nehézségi fokához. Kettest ugyan úgy 25%-tól lehet kapni, ami ebben az esetben 30 pont, a hármas 33%-tól jár, azaz 40 ponttól, négyest pedig 47%-tól kaptok, ami 56 pontot jelent. Az emelt érettségiken 60%-tól megkapjátok az ötöst, azaz 72 ponttól.
Az első három nap pontszámítási szabályairól itt írtunk bővebben.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
