Hányast érnek a százalékok? Pontszámítás a németérettségin

Mindenki arra koncentrál, hogy minél jobban sikerüljön az érettségi, de mi történik akkor, ha már túl vagytok a vizsgán? Hány százalékot kell elérni az ötösért és ez pontokban mit jelent? Mutatjuk.

  • Eduline

Hogy megkapjátok az álomjegyet a németérettségin, idén szóbeli vizsga híján az írásbelin kell remekelnetek. De mit is jelent ez pontokban és százalékokban? 

Közép szinten 

Középszinten összesen a 4 feladatlapból 117 pontot lehet szerezni: az olvasott szöveg értése, a hallott szöveg értése és az íráskészség feladatsorai egyenként 33 pontot érnek, a maradék 18 pontot pedig a nyelvhelyesség teszi ki. Az érettségi százalékhatárai szerint 25%-tól jár a kettes, ami 29 pontot jelent, 40%-tól, azaz 47 ponttól hármas, 60%-tól, szóval 70 ponttól pedig négyes. Közép szinten 80%-tól kaphattok ötöst, ami 94 ponttól jár. 

Emelt szinten 

Emelt szinten már máshogy vannak elosztva a megszerezhető pontok: a szövegértésért, a nyelvhelyességért, a hallgatásért és az íráskészségért is külön-külön 30 pont jár. Ez azt jelenti, hogy összesen 120 pont kapható, de mivel emelt szintű érettségiről van szó, a ponthatárok is igazodnak a feladatok nehézségi fokához. Kettest ugyan úgy 25%-tól lehet kapni, ami ebben az esetben 30 pont, a hármas 33%-tól jár, azaz 40 ponttól, négyest pedig 47%-tól kaptok, ami 56 pontot jelent. Az emelt érettségiken 60%-tól megkapjátok az ötöst, azaz 72 ponttól. 

Az első három nap pontszámítási szabályairól itt írtunk bővebben. 

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.