Hányast érnek a százalékok? Pontszámítás a németérettségin

Mindenki arra koncentrál, hogy minél jobban sikerüljön az érettségi, de mi történik akkor, ha már túl vagytok a vizsgán? Hány százalékot kell elérni az ötösért és ez pontokban mit jelent? Mutatjuk.

  • Eduline

Hogy megkapjátok az álomjegyet a németérettségin, idén szóbeli vizsga híján az írásbelin kell remekelnetek. De mit is jelent ez pontokban és százalékokban? 

Közép szinten 

Középszinten összesen a 4 feladatlapból 117 pontot lehet szerezni: az olvasott szöveg értése, a hallott szöveg értése és az íráskészség feladatsorai egyenként 33 pontot érnek, a maradék 18 pontot pedig a nyelvhelyesség teszi ki. Az érettségi százalékhatárai szerint 25%-tól jár a kettes, ami 29 pontot jelent, 40%-tól, azaz 47 ponttól hármas, 60%-tól, szóval 70 ponttól pedig négyes. Közép szinten 80%-tól kaphattok ötöst, ami 94 ponttól jár. 

Emelt szinten 

Emelt szinten már máshogy vannak elosztva a megszerezhető pontok: a szövegértésért, a nyelvhelyességért, a hallgatásért és az íráskészségért is külön-külön 30 pont jár. Ez azt jelenti, hogy összesen 120 pont kapható, de mivel emelt szintű érettségiről van szó, a ponthatárok is igazodnak a feladatok nehézségi fokához. Kettest ugyan úgy 25%-tól lehet kapni, ami ebben az esetben 30 pont, a hármas 33%-tól jár, azaz 40 ponttól, négyest pedig 47%-tól kaptok, ami 56 pontot jelent. Az emelt érettségiken 60%-tól megkapjátok az ötöst, azaz 72 ponttól. 

Az első három nap pontszámítási szabályairól itt írtunk bővebben. 

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.