Hányast érnek a százalékok? Pontszámítás a németérettségin

Mindenki arra koncentrál, hogy minél jobban sikerüljön az érettségi, de mi történik akkor, ha már túl vagytok a vizsgán? Hány százalékot kell elérni az ötösért és ez pontokban mit jelent? Mutatjuk.

  • Eduline

Hogy megkapjátok az álomjegyet a németérettségin, idén szóbeli vizsga híján az írásbelin kell remekelnetek. De mit is jelent ez pontokban és százalékokban? 

Közép szinten 

Középszinten összesen a 4 feladatlapból 117 pontot lehet szerezni: az olvasott szöveg értése, a hallott szöveg értése és az íráskészség feladatsorai egyenként 33 pontot érnek, a maradék 18 pontot pedig a nyelvhelyesség teszi ki. Az érettségi százalékhatárai szerint 25%-tól jár a kettes, ami 29 pontot jelent, 40%-tól, azaz 47 ponttól hármas, 60%-tól, szóval 70 ponttól pedig négyes. Közép szinten 80%-tól kaphattok ötöst, ami 94 ponttól jár. 

Emelt szinten 

Emelt szinten már máshogy vannak elosztva a megszerezhető pontok: a szövegértésért, a nyelvhelyességért, a hallgatásért és az íráskészségért is külön-külön 30 pont jár. Ez azt jelenti, hogy összesen 120 pont kapható, de mivel emelt szintű érettségiről van szó, a ponthatárok is igazodnak a feladatok nehézségi fokához. Kettest ugyan úgy 25%-tól lehet kapni, ami ebben az esetben 30 pont, a hármas 33%-tól jár, azaz 40 ponttól, négyest pedig 47%-tól kaptok, ami 56 pontot jelent. Az emelt érettségiken 60%-tól megkapjátok az ötöst, azaz 72 ponttól. 

Az első három nap pontszámítási szabályairól itt írtunk bővebben. 

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna