"Mikszáth novellája az utóbbi évek egyik legnagyobb ajándéka az érettségizők számára"

Nem okozhatott meglepetést az Arany János- és a Tóth Árpád-versről szóló feladat, a diákoknak a jól megszokott szempontok alapján kellett összehasonlító elemzést írniuk - mondta az Eduline-nak Szabó Roland, a budapesti Szent István Gimnázium magyar szakos vezetőtanára, irodalomtörténész, József Attila-kutató, aki szerint a Mikszáth Kálmán-novella igazi ajándék volt az érettségizőknek.

  • Eduline

A vezetőtanár szerint az elmúlt évek legszebb feladatsora az idei. „Mikszáth novellája az utóbbi évek egyik legnagyobb ajándéka az érettségizők számára, hiszen a szerző kései rövidprózája a középiskolai tananyag törzsrésze. A feladat várhatóan az elbeszélés kérdésére és a jellegzetes mikszáthi metaforikus tartalmakra kérdezett rá. A narratíva kapcsán az elemzés legfontosabb megállapításainak az omnipotencia (mindentudás) jelenlétére, valamint esetlegesen az anekdotikus jellegű megoldásokra kellett rámutatnia. Arra, hogy a narrátor uralja a történetet, a közeli múltban játszódó, mintegy ott és akkor fókuszpontból közvetítve az eseményeket” – mondta.

A megoldásban ki kellett térni arra, hogy a narrátor nem vált nézőpontot, ugyanakkor a függő és a szabad függő megszólalások árnyalják az elbeszélést. „A metaforizáció kapcsán a címben szereplő szerencse és a szövegben megjelenő lóhere-történet összekapcsolódása emeli metaforikus szintre a novella történetét. Ugyanakkor a főszereplő jellemének változását az úton levés, s útjának állomásain tapasztaltak formálják és árnyalják, amelyek egy önmagába visszatérő jellemtorzulást mutatnak be: korhely, léha életét a szerelem helyezte tisztességes mederbe, ámde a tivornyázás, ami a címszereplő valódi jellembéli fő vonása, újra az erkölcsi züllésbe löki őt vissza” – magyarázta.

Ez a feladat nem okozhatott problémát

„Az összehasonlító esszéfeladat két, a magyar líra legfelső polcáról származó gyönyörű költemény összevető elemzését kérte” – fogalmazott a magyartanár, irodalomtörténész, hozzátéve: míg Arany János Epilógusa a középiskolai törzsanyag része, addig Tóth Árpád verse nem.

„A feladat semmilyen meglepetést nem okozhatott, ugyanis a jól megszokott szempontokat vette alapul: tematikus, majd a beszélők vershelyzetének és a poétikai eszköztár kérdésének összevetését” – magyarázta. Az esszé lehetséges tartalmi elemeiről azt mondta: érdemes volt kiemelni, hogy az Arany-vers megszólalója a valódi létösszegzés idilljét kelti, ugyanis a beszélő az élet vége felől, az idős ember pozíciójából már-már referenciális hatású összegzést ad, a Tóth Árpád-vers megszólalója panaszosabb, hetykébb, nem az öregség nyugodt pozíciójából megszólaló beszélő, hanem sokkal inkább a klasszikus modernség jellegzetes, nyugatos hangú, Adyra is emlékesztető rezignált, de dölyfös illúzióját kelti.

A Szent István Gimnázium magyartanára elégedett a középszintű feladatsorral

„A költői eszköztár tekintetében a posztromantikus eszközök jellegzetesen Arany János-i gyöngyszemeit olvashatjuk, mint az úton levés, a természetbe való visszatérés; míg Tóth Árpád hangja közvetlenebb, a klasszikus modernségre jellemzőbb fogalmibb megfogalmazást részesíti előnyben, mintegy perlekedve az élettel. Arany János verse több mint létösszegzés, a költői pályájának, valamint az Őszikék-korszak jellegzetes ars poétikájának megfogalmazását olvashatjuk” – mondta a budapesti Szent István Gimnázium magyar szakos vezetőtanára, irodalomtörténész.

Hozzátette azt is: mindkét esszéfeladatnál a műfaji kérdések a hangsúlyosak, „a bevezető az elemzés legfontosabb szempontjait, problémafölvetéseket kell, hogy tartalmazzon, a tárgyalásban a feladatban kijelölt szempontok mentén kell előre haladni, majd a befejezés végső konklúziókat, összegzést ad”.

Szövegértés, érvelés, hivatalos levél

„A szövegértési feladatsor egy, a magyar nemzeti történelemmel kapcsolatos komplex eseménysorozatot, a forradalmakat tárgyalta irodalmi kontextus kíséretében. A szöveg érdekes és jól érthető, köszönhetően a szerző kiváló retorikai érzékének. A Jászó-íráshoz kapcsolódó kérdések a klasszikus szövegértési feladatsorok megszokott metódusa mentén három nagy egységet képeztek: szövegrészek primer olvasatai, szövegrészek szó szerinti vagy tartalmi idézései illetőleg szemantikai, retorikai és grammatikai természetű kérdések. Ez utóbbi esetében fokozottabb figyelmet követeltek az ellentétes szintagmatikus szerkezetekre, a retoriktudományon belül az érvek fölismerésére, valamint a rövid szövegalkotási megoldásra vonatkozó feladatok” – mondta.

A Szent István Gimnázium tanára szerint az érvelési feladat témája nagyon barátságos volt, a társas- és a videójátékozás mellett és/vagy ellen kellett a vizsgázóknak érvelniük. „A téma viszonylag unalmasnak mondható a Z generációnak, ám annál kézenfekvőbb a reflektálási lehetőség. Aki ezt a feladategységet választotta, két fontos szempontra kellett ügyelnie: a bázisszövegre és a jól elkülöníthető érvek fölsorakoztatására. Az érvelő esszé bevezetőjét érdemes volt a bázisszöveg társasjátékozással kapcsolatos megállapítására adott reflexióval kezdeni, majd a témába beemelve elleni vagy melletti érvelés kötöttsége nélkül saját véleményeket megfogalmazni: vagyis szembeállítva és / vagy egymás mellett tartva a két játéktípust saját érveket megfogalmazni a jól ismert ok-okozati logika mentén” – mondta.

A szaktanár kitért arra is, hogy a gyakorlati szövegalkotás két pilléren nyugodott: a vizsgázónak föl kellett ismernie azt, hogy hivatalos levelet kell írnia, másrészt az érvelés műfaji elemeinek alkalmazására ennél a feladatnál is szükség volt. Előbbi esetében a tárgymegjelölés, feladó és címzett, a megszólítás, a keltezés és elköszönés formai kritériumait kellett szem előtt tartani és alkalmazni, utóbbi esetében pedig a hivatalos formula „indoklás” részében két érvet a bázisszövegből volt szükséges kiemelni, s egyet pedig saját gondolatok alapján megfogalmazni. 

Itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat a 2021-es magyarérettségiről:

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.