SOS matekérettségi: ezek a leggyakoribb hibák az írásbelin

Folyamatos számológép-használat, válaszok megadása ceruzával – mutatjuk a listát.

  • Tóth Alexandra

Túlgörcsölés 

A legtöbbek számára a matek a legnagyobb mumus, így érthető az izgulás a vizsga előtt, de nem szabad átesni a ló túloldalára. Ha nem sikerül megoldanotok elsőre egy feladatot, ne essetek pánikba, ne üljetek felette 10-15 percet, hanem lépjetek tovább a következőre, a problémás kérdésre pedig térjetek vissza később. 

Számológép, számológép, számológép… 

Bár sok időt lehet spórolni azzal, ha géppel számoltok (feltéve persze, ha nem a vizsgán használjátok először), a levezetésre az írásbeli érettségin értékes pontokat lehet kapni, ezeket nem érdemes veszni hagyni. 

Inkább ellenőrzésre érdemes használni a számológépet, bár sok esetben az ellenőrzésért is jár pont, így az a legbiztonságosabb, ha a papíron minden lépés szerepel, mert abba nem lehet belekötni. 

Nem csak az ábrákat készítitek ceruzával 

Ha biztonságosabbnak érzitek, hogy először ceruzával oldjátok meg a feladatokat, megtehetitek, viszont a végén ne felejtsétek el ellenőrizni, hogy mindent átírtatok-e tollal. Ugyanis az értékelés során csak ezt fogják figyelembe venni. Ami ceruzával marad, azt nem pontozzák, úgy veszik, mintha ott sem lenne. Ez természetesen csak a számításokra, a végeredményekre és a szöveges válaszokra vonatkozik, vagyis a feladatokhoz készített ábrákat akár ceruzával is rajzolhatjátok.  

Szöveges válaszok hiánya 

A szöveges kérdésekre mindig szövegesen kell válaszolni, ezekért ugyanis pontokat kaphattok. Fontos, hogy még abban az esetben is válaszoljatok, ha nem vagytok biztosak a végeredményben, ugyanis erre a számolás menetétől független jár a pont. 

És a leges leggyakoribb hiba: nem jelölitek, melyik feladatot ne értékeljék 

A középszintű matekérettségin a 16-18. feladat közül háromból csak kettőt kell megoldanotok. A feladatlapon lesz egy jelölőnégyzet, amit ki kell töltenetek – oda kell írnotok a három feladatból annak a sorszámát, amelyet nem szeretnétek, hogy értékeljenek. Ha ezt nem teszitek meg, és a dolgozatotokból sem derül ki egyértelműen, hogy melyiket ne értékeljék, akkor automatikusan az utolsót nem fogják figyelembe venni – még akkor sem, ha azzal több pontot szereznétek.  

Hasonló a helyzet emelt szinten is. Ott a II. részfeladatsorban kaptok majd öt feladatot, amelyből négyet kell megoldanotok. A szabály itt is ugyanaz: fel kell tüntetnetek, melyiket nem szeretnétek, hogy értékeljenek, különben az utolsót nem fogják figyelembe venni.  

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.