Minden, amit a középszintű magyarérettségiről tudni kell: feladatok és pontozási szabályok

Már csak egy hónap és kezdődik az idei érettségi szezon, ezért ideje tisztázni, pontosan mire számíthattok majd a vizsgákon. Most a középszintű magyarérettségi legfontosabb szabályait gyűjtöttük össze.

  • Tóth Alexandra

A középszintű magyarérettségi megoldására 240 perc áll majd rendelkezésetekre. Ezalatt két feladatlapot kell majd megoldanotok. Az írásbelin összesen 100 pontot, a szóbelin pedig maximum 50 pontot lehet elérni.  

Milyen lesz az írásbeli?

Az I. feladatlap egy 60 percre tervezett szövegértési és egy 30 percre tervezett szövegalkotási feladatot tartalmaz. A vizsgadolgozatokat a 90 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti.

Ezután kerül sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására. Ebben a részben két szövegalkotási feladat közül választhattok majd – vagy egy mű/műrészlet problémaközpontú, értelmező bemutatása, vagy két mű/műrészlet adott szempontú összehasonlító elemzése lesz a feladatotok. Akármelyiket is választjátok, az elvárt szöveg terjedelmének 400-800 szónak kell lennie.

Milyenek a pontozási szabályok?

Az írásbelin szerezhető 100 pont a következő részpontszámokból adódik össze. Az I. feladatlapra 50 pontot kaphattok – 40-et a szövegértésre, 10-et a szövegalkotásra.

A II. feladatlappal maximum 40 pontot szerezhettek, amiből maximum 25 pont jár a tartalmi minőségre, 15 pont pedig a nyelvi minőségre. Ezeken kívül a teljes dolgozat helyesírását és írásképét is értékelik – az előbbire 8 pontot, az utóbbira 2 pontot kaphattok.

Hogyan néz majd ki a szóbeli?

A szóbeli vizsga egy magyar nyelvi és egy irodalmi tételhez megfogalmazott feladat megoldásából és a megoldás kifejtéséből áll. A magyar nyelv és irodalom tételsor 20 magyar nyelvi és 20 irodalmi tételből áll.

Hogyan pontozzák a szóbelit?

Középszinten a szóbeli vizsgateljesítményetekre maximum 50 pontot kaphattok. Ezen belül az irodalom felelet tartalmi minőségéért 25 pont, a magyar nyelv felelet tartalmi minőségéért 10 pont, a két felelet nyelvi minőségéért együtt 15 pont adható.

Milyen legális puskákat használhattok az írásbelin és a szóbelin?

Az írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor helyesírási szótár használható, ebből vizsgatermenként négy példány lesz. A szótárakról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik.

A szóbeli vizsgán irodalmi szöveggyűjtemény, kötet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozó a tételnek megfelelő részlete (pl. internetes oldal nyomtatott változata, egynyelvű szótár, művelődéstörténeti térkép, képzőművészeti album) használható. A tételsornak megfelelő segédeszközöket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.

A 2021-es érettségivel kapcsolatos legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.