Hányféleképpen számolhatják a pontjaitokat, ha van szakképzettségetek is?

Melyik módszer a legjobb, és ki dönti el, hogyan számolják a pontjaitokat az idei felvételiben? Fontos kérdésekre válaszolunk.

  • Tóth Alexandra

Ahogyan azt korábban már megírtuk, alap-, illetve osztatlan képzések esetében alapvetően kétféle módja van a maximálisan megszerezhető 500 felvételi pont kiszámításának. Az egyik, amikor a tanulmányi pontjaitokat (maximum 200 pont) és az érettségi pontjaitokat (maximum 200 pont) összeadják, majd ehhez hozzáadják a többletpontokat (maximum 100 pont). A másik mód - népszerű nevén a duplázás - az érettségi pontok kétszerezését jelenti (maximum 400 pont), hozzáadva a többletpontokat (maximum 100 pont).

Viszont ha szakképzettséggel rendelkeztek és szakiránynak megfelelő alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeztetek, akkor a felvételi összpontszámotok kiszámítására további lehetőségek is vannak:

  1. A tanulmányi pontjaitokat (maximum 200 pont) és a jelentkezés feltételéül meghatározott egy érettségi vizsgatárgy eredményét, illetve egy szakmai vizsga eredményét (maximum 200 pont) összeadják, majd ehhez még hozzáadják a többletpontokat (maximum 100 pont).
  2. A jelentkezés feltételéül meghatározott egy érettségi vizsgatárgy eredményét és egy szakmai vizsga eredményének kétszeresét veszik (maximum 400 pont) és hozzáadják a többletpontokat (maximum 100 pont).
  3. A szakmai vizsga eredményét négyszerezik (maximum 400 pont) és hozzáadják a többletpontokat (maximum 100 pont).

Arról, hogy ezt a három módszert pontosan mikor lehet alkalmazni, itt olvashattok részletesebben.

Mitől függ, hogyan számolják a pontjaitokat?

A felvételi pontszámításon nektek nem kell agyalnotok, ezt automatikusan a számotokra legkedvezőbb módon számolja ki a rendszer. Így nem kell azzal foglalkoznotok, hogy melyik érettségi eredményeit kellene dupláznotok, vagy éppen számolgatni, hogyan lenne a legjobb, mivel eleve úgy számolják a pontjaitokat, hogy a lehető legtöbbet kapjátok.

Ha kiszámolnátok, jelenleg hány ponttal álltok a felvételiben, vagy milyen érettségi átlag kell ahhoz, hogy bekerüljetek az egyetemre, akkor itt tudjátok kipróbálni a pontszámító kalkulátorunkat. A 2021-es érettségivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket pedig itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.