Hányféleképpen számolhatják a pontjaitokat, ha van szakképzettségetek is?

Melyik módszer a legjobb, és ki dönti el, hogyan számolják a pontjaitokat az idei felvételiben? Fontos kérdésekre válaszolunk.

  • Tóth Alexandra

Ahogyan azt korábban már megírtuk, alap-, illetve osztatlan képzések esetében alapvetően kétféle módja van a maximálisan megszerezhető 500 felvételi pont kiszámításának. Az egyik, amikor a tanulmányi pontjaitokat (maximum 200 pont) és az érettségi pontjaitokat (maximum 200 pont) összeadják, majd ehhez hozzáadják a többletpontokat (maximum 100 pont). A másik mód - népszerű nevén a duplázás - az érettségi pontok kétszerezését jelenti (maximum 400 pont), hozzáadva a többletpontokat (maximum 100 pont).

Viszont ha szakképzettséggel rendelkeztek és szakiránynak megfelelő alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeztetek, akkor a felvételi összpontszámotok kiszámítására további lehetőségek is vannak:

  1. A tanulmányi pontjaitokat (maximum 200 pont) és a jelentkezés feltételéül meghatározott egy érettségi vizsgatárgy eredményét, illetve egy szakmai vizsga eredményét (maximum 200 pont) összeadják, majd ehhez még hozzáadják a többletpontokat (maximum 100 pont).
  2. A jelentkezés feltételéül meghatározott egy érettségi vizsgatárgy eredményét és egy szakmai vizsga eredményének kétszeresét veszik (maximum 400 pont) és hozzáadják a többletpontokat (maximum 100 pont).
  3. A szakmai vizsga eredményét négyszerezik (maximum 400 pont) és hozzáadják a többletpontokat (maximum 100 pont).

Arról, hogy ezt a három módszert pontosan mikor lehet alkalmazni, itt olvashattok részletesebben.

Mitől függ, hogyan számolják a pontjaitokat?

A felvételi pontszámításon nektek nem kell agyalnotok, ezt automatikusan a számotokra legkedvezőbb módon számolja ki a rendszer. Így nem kell azzal foglalkoznotok, hogy melyik érettségi eredményeit kellene dupláznotok, vagy éppen számolgatni, hogyan lenne a legjobb, mivel eleve úgy számolják a pontjaitokat, hogy a lehető legtöbbet kapjátok.

Ha kiszámolnátok, jelenleg hány ponttal álltok a felvételiben, vagy milyen érettségi átlag kell ahhoz, hogy bekerüljetek az egyetemre, akkor itt tudjátok kipróbálni a pontszámító kalkulátorunkat. A 2021-es érettségivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket pedig itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.