Hányféleképpen számolhatják a pontjaitokat, ha van szakképzettségetek is?

Melyik módszer a legjobb, és ki dönti el, hogyan számolják a pontjaitokat az idei felvételiben? Fontos kérdésekre válaszolunk.

  • Tóth Alexandra

Ahogyan azt korábban már megírtuk, alap-, illetve osztatlan képzések esetében alapvetően kétféle módja van a maximálisan megszerezhető 500 felvételi pont kiszámításának. Az egyik, amikor a tanulmányi pontjaitokat (maximum 200 pont) és az érettségi pontjaitokat (maximum 200 pont) összeadják, majd ehhez hozzáadják a többletpontokat (maximum 100 pont). A másik mód - népszerű nevén a duplázás - az érettségi pontok kétszerezését jelenti (maximum 400 pont), hozzáadva a többletpontokat (maximum 100 pont).

Viszont ha szakképzettséggel rendelkeztek és szakiránynak megfelelő alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeztetek, akkor a felvételi összpontszámotok kiszámítására további lehetőségek is vannak:

  1. A tanulmányi pontjaitokat (maximum 200 pont) és a jelentkezés feltételéül meghatározott egy érettségi vizsgatárgy eredményét, illetve egy szakmai vizsga eredményét (maximum 200 pont) összeadják, majd ehhez még hozzáadják a többletpontokat (maximum 100 pont).
  2. A jelentkezés feltételéül meghatározott egy érettségi vizsgatárgy eredményét és egy szakmai vizsga eredményének kétszeresét veszik (maximum 400 pont) és hozzáadják a többletpontokat (maximum 100 pont).
  3. A szakmai vizsga eredményét négyszerezik (maximum 400 pont) és hozzáadják a többletpontokat (maximum 100 pont).

Arról, hogy ezt a három módszert pontosan mikor lehet alkalmazni, itt olvashattok részletesebben.

Mitől függ, hogyan számolják a pontjaitokat?

A felvételi pontszámításon nektek nem kell agyalnotok, ezt automatikusan a számotokra legkedvezőbb módon számolja ki a rendszer. Így nem kell azzal foglalkoznotok, hogy melyik érettségi eredményeit kellene dupláznotok, vagy éppen számolgatni, hogyan lenne a legjobb, mivel eleve úgy számolják a pontjaitokat, hogy a lehető legtöbbet kapjátok.

Ha kiszámolnátok, jelenleg hány ponttal álltok a felvételiben, vagy milyen érettségi átlag kell ahhoz, hogy bekerüljetek az egyetemre, akkor itt tudjátok kipróbálni a pontszámító kalkulátorunkat. A 2021-es érettségivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket pedig itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.