Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Melyik módszer a legjobb, és ki dönti el, hogyan számolják a pontjaitokat az idei felvételiben? Fontos kérdésekre válaszolunk.
Ahogyan azt korábban már megírtuk, alap-, illetve osztatlan képzések esetében alapvetően kétféle módja van a maximálisan megszerezhető 500 felvételi pont kiszámításának. Az egyik, amikor a tanulmányi pontjaitokat (maximum 200 pont) és az érettségi pontjaitokat (maximum 200 pont) összeadják, majd ehhez hozzáadják a többletpontokat (maximum 100 pont). A másik mód - népszerű nevén a duplázás - az érettségi pontok kétszerezését jelenti (maximum 400 pont), hozzáadva a többletpontokat (maximum 100 pont).
Viszont ha szakképzettséggel rendelkeztek és szakiránynak megfelelő alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeztetek, akkor a felvételi összpontszámotok kiszámítására további lehetőségek is vannak:
Arról, hogy ezt a három módszert pontosan mikor lehet alkalmazni, itt olvashattok részletesebben.
Mitől függ, hogyan számolják a pontjaitokat?
A felvételi pontszámításon nektek nem kell agyalnotok, ezt automatikusan a számotokra legkedvezőbb módon számolja ki a rendszer. Így nem kell azzal foglalkoznotok, hogy melyik érettségi eredményeit kellene dupláznotok, vagy éppen számolgatni, hogyan lenne a legjobb, mivel eleve úgy számolják a pontjaitokat, hogy a lehető legtöbbet kapjátok.
Ha kiszámolnátok, jelenleg hány ponttal álltok a felvételiben, vagy milyen érettségi átlag kell ahhoz, hogy bekerüljetek az egyetemre, akkor itt tudjátok kipróbálni a pontszámító kalkulátorunkat. A 2021-es érettségivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket pedig itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.