Mikor kell szóbeliznetek matekból?

A matekérettségi szóbeli vizsgarészére teljesen más szabályok vonatkoznak közép- és emelt szinten. Most összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.

  • Eduline

Kiknek kötelező szóbelizniük matekból?

A többi fő tantárggyal ellentétben, matekból csak emelt szinten kötelező a szóbeli. Itt egy tételt kell majd húznotok és a megadott szempontok szerint kifejteneket. Erre 20 percetek lesz, 35 pontért. Azt, hogy melyik 25 témakör fog szerepelni az idei szóbelin, itt nézhetitek meg:

Mi a helyzet középszinten?

Alapjáraton matekból középszinten nincs szóbeli. Abban az esetben viszont, ha nem éritek el az írásbelin a ketteshez szükséges huszonöt százalékot, de a tizenkettőt igen, a vizsgatárgy részletes követelményeiben meghatározott módon szóbeli vizsgát tehettetek.

Ekkor az emelt szinthez hasonlóan, szintén kaptok egy tételsort, amit az az iskola állít össze, ahol érettségiztek. A szóbelin két típusú feladattal kell megbirkóznotok. Az egyik feladat három különböző elméleti kérdés megválaszolása (15 pontért), a második pedig három különböző feladat megoldása (30 pontért). Összesen 50 pontot szerezhettek, ugyanis - az előző összesen 45 ponton túl - kaphattok még további 5 pontot a feleletetekre (önálló munkára, logikus előadásra, kommunikációs készségre).

Ha szóbeliznetek is kell, akkor a végső értékelés az írásbeli és a szóbeli vizsga együttes pontszáma alapján történik.

A többi tantárgy emelt szintű szóbelijének témaköreit itt nézhetitek meg. A 2021-es érettségivel kapcsolatos összes cikkünket pedig itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna