Milyen szempontok alapján rangsorolnak benneteket, ha mesterképzésre jelentkeztetek?

Minden fontos infót összegyűjtöttünk.

  • Eduline

Ha mesterképzésre jelentkeztetek, akkor számolnotok kell azzal, hogy rátok teljesen más pontszámítási szabályok vonatkoznak, mint az alap- és osztatlan szakokra felvételizőkre.

MA- vagy MSc-szakra 2021-ben is maximum 100 pontot gyűjthettek, a minimumponthatár pedig idén is 50 - tehát, ha ennél kevesebb pontotok van, akkor sem állami ösztöndíjasként, sem önköltséges formában nem kezdhetitek meg a tanulmányaitokat mesteres hallgatóként. Azt azonban, hogy ennél a pontszámításnál mi a szabály, az egyetemek külön-külön határozzák meg, így ezekről az adott intézmény honlapján tudtok pontosan tájékozódni.

Általában beleszámít a pontozásba a már megszerzett oklevél minősítése, vagy éppen átlaga, a záróvizsga eredménye, valamint mérvadó szokott lenni a felvételi vizsga - amely a legtöbb mesterszaknál kötelező - vagy motivációs beszélgetés eredménye is. Szintén nincs egységes rendszer arra vonatkozóan, hogy miért adnak pluszpontot a mesterszakos felvételin. Kivételt ezalól egyedül az esélyegyenlőség jelent, amiért mindenhol maximum tíz pont jár, a többit azonban az egyetemek, főiskolák határozzák meg.

Fontos, hogy a felvételitek értékelése független attól, korábban melyik felsőoktatási intézményben szereztétek az okleveleteket.

Azt, hogy milyen dokumentumokat kérhetnek tőletek a jelentkezés után, itt nézhetitek meg. A 2021-es felvételivel kapcsolatos összes cikkünket pedig itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.