Bukhatjátok a felvételit, ha ezekre a vizsgákra nem mentek el

Egyes szakokon a felsőoktatási intézmények szervezhetnek egészségügyi vizsgálatot, pályaalkalmassági vizsgálatot, nem magyar állampolgárok számára magyar nyelvi alkalmassági vizsgát – összefoglaló néven alkalmassági vizsgát. Ha ezeket kihagyjátok, nem kerülhettek be az adott képzésre.

  • Eduline

Amennyiben a felsőoktatási intézmények alkalmassági, gyakorlati vizsgát vagy - elsősorban mesterképzésekben - felvételi vizsgát írnak elő, arról a Felvin, az intézményi meghirdetések oldalain találhattok részleteket. Az alkalmassági vizsgák tervezett időpontjait ebben a táblázatban nézhetitek meg.

A vizsgáról értesítést, úgynevezett vizsgabehívót is fogtok kapni az intézménytől. Ha viszont az előbbiekben említett táblázatban jelzett időpont előtt egy héttel még nem érkezett hozzátok ilyen levél, érdemes az adott egyetemnél, főiskolánál érdeklődnötök ezzel kapcsolatban - hívja fel a figyelmet a Felvi.

Hány pontot ér az alkalmassági vizsga?

A sikeres alkalmassági vizsgáért nem kaptok többletpontot az egyetemi-főiskolai felvételin. Aki viszont az alkalmassági vizsgán nem jelenik meg vagy „nem felelt meg" minősítést kap, annak a felvételi összpontszáma nulla, tehát nem kerülhet be a kiválasztott szakra.

Az is nagyon fontos, hogy az azonos típusú alkalmassági vizsgát csak egyszer kell letenni, azt minden intézményben, ahol alkalmassági vizsga előírt követelmény, elfogadják. A gyakorlatban ez az jelenti, hogy ha például több tanító képzést is megjelöltetek, akkor csak egy alkalmassági vizsgára kell elmennetek. Abban az esetben viszont, ha csecsemő- és kisgyermeknevelő, illetve tanító szak is szerepel a jelentkezési listátokban, két alkalmassági vizsga vár rátok.

A 2021-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.