A jelentkezési határidő után már "csak" egy nagy megmérettetés vár a végzős középiskolásokra: az érettségi. Mutatjuk, hogyan számolják 2021-ben a pontjaitokat a vizsgákból.
A többletpontokról már megírtuk a legfontosabb tudnivalókat, most azt foglaltuk össze, hogyan számolják az érettségi pontjaitokat a felvételin.
Miből számolják a pontokat?
Az érettségi pontokat főszabályként két érettségi százalékos eredményéből számítják ki, összegük legfeljebb 200 pont lehet (mivel tárgyanként maximum 100–100 pont kapható). Azt, hogy az egyes szakokon mi ez a két vizsgatárgy, itt nézhetitek meg - sok képzésen ugyanis kötelező érettségiket kell teljesíteni, emelt vagy középszinten. Persze idén is vannak olyan szakok, ahol bármilyen érettségit elfogadnak. Ezeknek a listáját itt találjátok.
Nem mindegy, hogy milyen bizonyítványotok van - mutatjuk a részleteket és azt, hogy pontosan miből számolnak pontokat.
Hogyan jönnek ki a százalékok?
Az érettségi értékeléséről és az érdemjegyek meghatározásáról itt írtunk le mindet. De hogyan jönnek ki a százalékok?
Az érettségi pontok számításakor az emelt szintű és a középszintű érettségi vizsgán elért százalékos eredményt névértéken veszik figyelembe. Ez azt jelenti, hogy például a középszintű 78% és az emelt szintű 78% is 78 pontot ér. Tehát a jegyeknek - elégséges (2), közepes (3), jó (4), jeles (5) - nincs szerepük. Az emelt szintű vizsga teljesítését többletpontokkal kell értékelni - erről itt írtunk bővebben.
Mennyit ér a régi érettségi?
"Régi típusú" (2005 előtti) magyar rendszerű érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők esetében az érettségi vizsgaeredmények automatikusan középszintű érettségi vizsgának minősülnek, az osztályzatok pedig az alábbi százalékos értékeknek felelnek meg:
Miért fontos az érettségi eredmény a felvételinél?
A felvételi pontjaitokat két módszerrel lehet kiszámítani: vagy a tanulmányi és az érettségi pontszámot adják össze, vagy az érettségi pontszámotokat duplázzák meg. A két módszer közül automatikusan azt alkalmazzák, amelyik számotokra előnyösebb. A pontszámításról itt olvashattok részletesebben.
A 2021-es érettségivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
