A jelentkezési határidő után már "csak" egy nagy megmérettetés vár a végzős középiskolásokra: az érettségi. Mutatjuk, hogyan számolják 2021-ben a pontjaitokat a vizsgákból.
A többletpontokról már megírtuk a legfontosabb tudnivalókat, most azt foglaltuk össze, hogyan számolják az érettségi pontjaitokat a felvételin.
Miből számolják a pontokat?
Az érettségi pontokat főszabályként két érettségi százalékos eredményéből számítják ki, összegük legfeljebb 200 pont lehet (mivel tárgyanként maximum 100–100 pont kapható). Azt, hogy az egyes szakokon mi ez a két vizsgatárgy, itt nézhetitek meg - sok képzésen ugyanis kötelező érettségiket kell teljesíteni, emelt vagy középszinten. Persze idén is vannak olyan szakok, ahol bármilyen érettségit elfogadnak. Ezeknek a listáját itt találjátok.
Nem mindegy, hogy milyen bizonyítványotok van - mutatjuk a részleteket és azt, hogy pontosan miből számolnak pontokat.
Hogyan jönnek ki a százalékok?
Az érettségi értékeléséről és az érdemjegyek meghatározásáról itt írtunk le mindet. De hogyan jönnek ki a százalékok?
Az érettségi pontok számításakor az emelt szintű és a középszintű érettségi vizsgán elért százalékos eredményt névértéken veszik figyelembe. Ez azt jelenti, hogy például a középszintű 78% és az emelt szintű 78% is 78 pontot ér. Tehát a jegyeknek - elégséges (2), közepes (3), jó (4), jeles (5) - nincs szerepük. Az emelt szintű vizsga teljesítését többletpontokkal kell értékelni - erről itt írtunk bővebben.
Mennyit ér a régi érettségi?
"Régi típusú" (2005 előtti) magyar rendszerű érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők esetében az érettségi vizsgaeredmények automatikusan középszintű érettségi vizsgának minősülnek, az osztályzatok pedig az alábbi százalékos értékeknek felelnek meg:
Miért fontos az érettségi eredmény a felvételinél?
A felvételi pontjaitokat két módszerrel lehet kiszámítani: vagy a tanulmányi és az érettségi pontszámot adják össze, vagy az érettségi pontszámotokat duplázzák meg. A két módszer közül automatikusan azt alkalmazzák, amelyik számotokra előnyösebb. A pontszámításról itt olvashattok részletesebben.
A 2021-es érettségivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
