Tényleg be lehet kerülni az egyetemre 280 ponttal? Itt vannak a szabályok

A 2021-es felsőoktatási felvételin is marad 280-as minimumponthatár. De vajon ez tényleg azt jelenti, hogy 280 ponttal be lehet kerülni az egyetemekre?

  • Eduline

A felsőoktatási felvételiről szóló rendelet alapján a 2021-es felvételin is 280 a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon. Aki ennél kevesebb pontot gyűjt, sem önköltséges, sem állami ösztöndíjas formában nem kezdheti el ezeket a képzéseket. Ezt a ponthatárt az emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért és szakképesítésért kapott többletpontokkal együtt, de az egyéb eredményekért járó többletpontok nélkül kell elérni.

Azt hogy hány pont jár a nyelvvizsgáért, az emelt szintű érettségiért itt nézhetitek meg. Azt pedig, hogy pontosan milyen szakmákért kaphattok többletpontot, itt nézhetitek meg.

Persze senki nem dőlhet hátra, ha elérte a 280 pontot, ez ugyanis csak a minimum, ha népszerű szakokon ennél sokkal magasabbak szoktak lenni a ponthatárok - a tavalyi ponthatárokat itt nézhetitek meg.

Ráadásul idén is vannak olyan alap- és osztatlan szakok, amelyeken ismét előzetes ponthatárokat húztak. Gazdálkodási és menedzsment, nemzetközi tanulmányok, kommunikáció és médiatudomány, általános orvosi - többek között ilyen szakokon állapítottak meg előzetes ponthatárokat. Ezeket itt nézhetitek meg.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.