Felvételi szabályok: 40 szak, ahol 2021-ben is előzetes ponthatárokat húztak

Tavaly csökkentek az előzetes ponthatárok és a felvételizők nagy szerencséjére idén sem változtak sokban, azonban a képzések összetétele egy kicsit megváltozott. Mutatjuk, kiknek kell megugrani ezeket a ponthatárokat.

  • Eduline

Mi az az előzetes ponthatár?

Ezeket a ponthatárokat azoknak a felvételizőknek kell megugraniuk, akik a listában szereplő szakokra jelentkeznek. Nem számít melyik egyetemen jelöltétek meg a képzést, minden esetben vonatkozik rátok. Az érintett 40 szakon csak azok szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet, akik elérik ezt a ponthatárt.

Előzetes vagy végleges? Az elmúlt években többször volt példa arra, hogy az előzetes ponthatárokon változtattak a ponthatárhúzáskor, a legtöbbször a jelentkezők száma és teljesítménye miatt pár ponttal emelkedett a limit, de arra is volt már példa, hogy a végleges ponthatár alacsonyabb lett.

Mennyi az annyi?

Kereskedelem és marketing, kommunikáció- és médiatudomány, általános orvosi, gazdálkodási és menedzsment - többek között ilyen szakokon állapítottak meg 2021-ben is előzetes ponthatárokat.

A tavalyi csökkentés után, amikoris 400 pontban maximalizálták az előzetes ponthatárokat, idén sincsen 400-nál magasabb előzetes ponthatár. Ebben a táblázatban megnézhetitek, melyik szakokon és hány ponttal kel számolnotok:

Mi a különbség az előzetes ponthatár és a minimumponthatár között?

A minimumponthatárt egyetemtől és szaktól függetlenül el kell érnetek, ha szeretnétek egyetemen tanulni. Ha az adott képzési szint minimumponthatárát nem éritek el, akkor nem csak állami ösztöndíjas képzésen nem tanulhattok, önköltséges formában sem kezhetitek el az egyetemet. Ezzel szemben az előzetes ponthatárok csak a fenti szakokra (persze egyetemtől függetlenül) és csak az állami ösztöndíjas képzésekre felvételizőkre vonatkoznak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.