Fontos határidő jár ma le: ha ezt nem teszitek meg, érvénytelen lesz a felvételi jelentkezésetek

Nem elég, hogy leadtátok a jelentkezéseteket egyetemre vagy főiskolára, ezt hitelesítenetek is kell. Mutatjuk, hogyan.

  • Eduline

A hitelesítést kétféleképpen végezhetitek el: Ügyfélkapun keresztül vagy postai úton.

Ha van Ügyfélkapus regisztrációtok, akkor az E-felvételi felületén található "hitelesítés" funkció használatával a két rendszerbe történő párhuzamos bejelentkezés után a hitelesítés automatikusan megtörténik. A sikeres hitelesítésről az E-felvételi felületén és e-mailben is értesítést kaptok. Arra viszont figyelni kell, hogy a hitelesítéshez ideiglenes regisztráció nem fogadható el.

Ha a hitelesítési határidőig nem rendelkeztek Ügyfélkapuval vagy többszöri próbálkozásra sem simekrül az elektronikus hitelesítés, akkor az idei felvételi eljárásban még lehetőség van az E-felvételi felületről kinyomtatható hitelesítő adatlap segítségével hitelesíteni a jelentkezést. A hitelesítő adatlapot nyomtatás után alá kell írni és azt legkésőbb február 20-ig ajánlott küldeményként postáznia kell az Oktatási Hivatal, 1380 Budapest, Pf. 1190 címre.

A Felvi felhívja a figyelmet arra is, hogy ha már a jelentkezési határidő előtt hitelesítettétek a jelentkezéseteket, viszont február 15-ig még módosítottak az adatokon, újra hitelesítenetek kell azt a fent említett módok valamelyikével.

Egy kis idő lehet...

A beérkezett hitelesítő adatlapok feldolgozása néhány napot vesz igénybe. A feldolgozás eredményéről e-mailben fogtok tájékoztatást kapni. Amennyiben ez néhány napos átfutási idő után sem érkezik meg, illetve a felületen nem látjátok annak eredményét, abban az esetben mindenképpen vegyétek fel a kapcsolatot az ügyfélszolgálattal.

A 2021-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.