Pár napja elérhető az érettségi jelentkezési lapja. Mutatjuk a 2021-es vizsgák legfontosabb időpontjait és feltételeit, amiket már most tudunk.
A héten nyilvánosságra hozta az Oktatási Hivatal a 2021-es érettségik jelentkezési lapjait. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) továbbra is azon az állásponton van, hogy nem változtatnak az érettségi szabályain, mivel "ősszel is 30 ezer diák érettségizett le úgy, hogy nem alakult ki egyetlen egy fertőzési gócpont sem". A járvány miatt azonban idén is speciális szabályok vonatkoznak majd rátok, szerencsére ezt is nyilvánosságra hozta már az OH - itt olvashatjátok például a maszkviselés szabályait.
Azt is tudjuk, milyenek lesznek az osztályozási szabályok és hány százalékot kell elérnetek 2021-ben a közép- és az emelt szintű érettségi vizsgákon a ketteshez vagy az ötöshöz. Mutatjuk. Illetve az is kiderült, hogy kiknek és mennyit kell majd az érettségiért fizetnie, sőt az időpontok sem változtak.
Mikor lesz a 2021-es érettségi? A dátumokat ebben a táblázatban nézhetitek meg:
Mivel nem volt muszáj az őszi időszakban bepótolni az érettségit azoknak, akik tavasszal a járványhelyzet miatt visszaléptek a vizsgától a kormány úgy döntött, 2021 májusában is próbálkozhatnak azok, akik még mindig félnek az esetleges fertőzéstől.
Hibába tudjuk mindezeket, három hónappal az érettségi szezon kezdete előtt még mindig sok a megválaszolatlan kérdés a vizsgák körül. Az erőforrás-minisztérium szerint idén is biztonságosan meg lehet tartani az írásbeliket, sőt a végzősöknek a szóbelikre is fel kellene készülniük.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
