Többen jelentkeztek és az eredmények is jobbak az idei őszi érettségiken

A tavalyi létszám háromszorosa, összesen mintegy 27 600 vizsgázó több mint 35 000 vizsgára jelentkezett.

  • Eduline/MTI

Közülük 8600-an emelt, és 26 400-an középszinten vizsgáztak - közölte az Emmi.

Ami az eredményeket illeti

A statisztikák szerint a középszintű vizsgák átlaga a tavaly őszi 31 százalék helyett 78 százalék lett, az emelt szintű vizsgák esetén a tavalyi 75 százalék helyett 78 százalékos lett az átlageredmény. A sikertelen vizsgák aránya a 2019 őszén mért 13 százalék helyett idén mindössze 1,5 százalék volt - azaz jóval kevesebben buktak meg az idei őszi vizsgákon, mint tavaly.

A kormány december 18-i rendelettel ismét módosulnak az érettségi lebonyolításának technikai szabályai. A módosítás az alsóbb éves érettségizők számára lehetővé teszi, hogy írásbeli vizsgaeredményük érvényben tartása mellett, pótló vizsgáikat mostantól bármely tavaszi vagy őszi vizsgaidőszakban letehessék, így nem kell azzal a rendes érettségi vizsgájukig várniuk.

A vizsgaszabályzat másik, átmeneti rendelkezése a most végzős vizsgázók számára teszi lehetővé azt, hogy az ősszel esetleg befejezetlenül maradt középszintű vizsgáikat pótló vizsgán - az írásbeli vizsga eredményének megtartása mellett - a 2021. május-júniusi vizsgaidőszakban, azaz a rendes vizsgáik mellett, a hiányzó szóbeli vizsga letételével fejezhessék be, akkor is, ha ezzel párhuzamosan ugyanabból a vizsgatárgyból emelt szinten is vizsgáznak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna