Többen jelentkeztek és az eredmények is jobbak az idei őszi érettségiken

A tavalyi létszám háromszorosa, összesen mintegy 27 600 vizsgázó több mint 35 000 vizsgára jelentkezett.

  • Eduline/MTI

Közülük 8600-an emelt, és 26 400-an középszinten vizsgáztak - közölte az Emmi.

Ami az eredményeket illeti

A statisztikák szerint a középszintű vizsgák átlaga a tavaly őszi 31 százalék helyett 78 százalék lett, az emelt szintű vizsgák esetén a tavalyi 75 százalék helyett 78 százalékos lett az átlageredmény. A sikertelen vizsgák aránya a 2019 őszén mért 13 százalék helyett idén mindössze 1,5 százalék volt - azaz jóval kevesebben buktak meg az idei őszi vizsgákon, mint tavaly.

A kormány december 18-i rendelettel ismét módosulnak az érettségi lebonyolításának technikai szabályai. A módosítás az alsóbb éves érettségizők számára lehetővé teszi, hogy írásbeli vizsgaeredményük érvényben tartása mellett, pótló vizsgáikat mostantól bármely tavaszi vagy őszi vizsgaidőszakban letehessék, így nem kell azzal a rendes érettségi vizsgájukig várniuk.

A vizsgaszabályzat másik, átmeneti rendelkezése a most végzős vizsgázók számára teszi lehetővé azt, hogy az ősszel esetleg befejezetlenül maradt középszintű vizsgáikat pótló vizsgán - az írásbeli vizsga eredményének megtartása mellett - a 2021. május-júniusi vizsgaidőszakban, azaz a rendes vizsgáik mellett, a hiányzó szóbeli vizsga letételével fejezhessék be, akkor is, ha ezzel párhuzamosan ugyanabból a vizsgatárgyból emelt szinten is vizsgáznak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.