Többen jelentkeztek és az eredmények is jobbak az idei őszi érettségiken

A tavalyi létszám háromszorosa, összesen mintegy 27 600 vizsgázó több mint 35 000 vizsgára jelentkezett.

  • Eduline/MTI

Közülük 8600-an emelt, és 26 400-an középszinten vizsgáztak - közölte az Emmi.

Ami az eredményeket illeti

A statisztikák szerint a középszintű vizsgák átlaga a tavaly őszi 31 százalék helyett 78 százalék lett, az emelt szintű vizsgák esetén a tavalyi 75 százalék helyett 78 százalékos lett az átlageredmény. A sikertelen vizsgák aránya a 2019 őszén mért 13 százalék helyett idén mindössze 1,5 százalék volt - azaz jóval kevesebben buktak meg az idei őszi vizsgákon, mint tavaly.

A kormány december 18-i rendelettel ismét módosulnak az érettségi lebonyolításának technikai szabályai. A módosítás az alsóbb éves érettségizők számára lehetővé teszi, hogy írásbeli vizsgaeredményük érvényben tartása mellett, pótló vizsgáikat mostantól bármely tavaszi vagy őszi vizsgaidőszakban letehessék, így nem kell azzal a rendes érettségi vizsgájukig várniuk.

A vizsgaszabályzat másik, átmeneti rendelkezése a most végzős vizsgázók számára teszi lehetővé azt, hogy az ősszel esetleg befejezetlenül maradt középszintű vizsgáikat pótló vizsgán - az írásbeli vizsga eredményének megtartása mellett - a 2021. május-júniusi vizsgaidőszakban, azaz a rendes vizsgáik mellett, a hiányzó szóbeli vizsga letételével fejezhessék be, akkor is, ha ezzel párhuzamosan ugyanabból a vizsgatárgyból emelt szinten is vizsgáznak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.