Minden, amit a 2020-as pótfelvételiről tudni kell: szabályok, határidők és teendők

Tegnap elindult az idei pótfelvételi - mutatjuk a szabályokat, határidőket és a legfontosabb tudnivalókat.

  • Eduline

A pótfelvételi eljárásban - az oktatásért felelős miniszter engedélyével rendelkező képzéseket kivéve - önköltséges képzések hirdethetők meg - áll az Oktatási Hivatal közleményben.

Állami ösztöndíjas képzések agrár, gazdaságtudományok, informatika, műszaki, orvos- és egészségtudományi, pedagógusképzés, társadalomtudományi képzési területek alapképzési szakjain indulhatnak.

Hány szakot jelölhetek meg?

A pótfelvételi eljárásban csak egy felsőoktatási intézmény egyetlen képzésére lehet jelentkezni (ugyanazon szak állami ösztöndíjas és önköltséges formája egynek számít) a felvi.hu honlapról elérhető E-felvételiben augusztus 9., jövő vasárnap éjfélig.

  Mik a legfontosabb határidők?

A jelentkezést legkésőbb augusztus 9-én éjfélig hitelesíteni is kell az Ügyfélkapun keresztül vagy az E-felvételi felületéről kinyomtatott és aláírt hitelesítő adatlapot postára adva. Minden előírt dokumentum feltöltési határideje augusztus 9. éjfél.

A ponthatárokat legkésőbb augusztus 28-án hirdetik ki. A 2020. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban már meghirdetett képzések esetében a pótfelvételi ponthatára nem lehet alacsonyabb a július 23-án meghatározottnál. A ponthatár egyetlen képzés esetében sem lehet alacsonyabb a jogszabályi minimumnál: alap- és osztatlan képzés esetén 280, felsőfokú szakképzés esetén 240, mesterképzés esetén pedig 50 pontnál.

A felvett jelentkezők a felvételi határozatot és a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat a ponthatárok kihirdetését követően felsőoktatási intézményüktől kapják meg augusztus 31-ig - tudatta a hivatal.

Ma indul a 2020-as pótfelvételi közölte a minisztérium

Az innovációs és technológiai miniszter döntése értelmében csütörtökön indul a 2020-as pótfelvételi eljárás.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.